Őszig várnak a csatlakozás időpontjával

Románia és Bulgária uniós csatlakozása időpontjának véglegesítése a várakozások ellenére csak később, vélhetően októberben dől el – határozott az Európai Bizottság, amely a még nem teljesített területekre vonatkozóan újabb jelentést készít majd, és ennek alapján határozza el, hogy a két balkáni ország jövő év január elsején vagy egy évvel később csatlakozhat az eddig már négyszer bővített unióhoz.

2006. 05. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyarság számára fájdalmas, hogy a mostani döntés alapjául szolgáló bizottsági jelentés a kisebbségek közül név szerint csak a romákat említi. Számos területet felsorol, ahol a két országnak további erőfeszítéseket kell tennie. Románia esetében a teendők között ugyan a magyar felsőoktatás nem szerepel, de megtalálhatók a bankok és beruházási alapok tőkekövetelményei, a gépjármű-biztosítás, az állatok táplálása, az élő állatok és állati termékek kereskedelme, a halászat strukturális problémája. Bulgáriánál a megfékezhetetlen korrupció jelenti a legfőbb gondot.
Míg Bulgária csatlakozási követelményénél hat, addig Románia csatlakozási követelményeinek teljesítésénél csak négy területet ítél a bizottság olyannak, amely „komoly aggodalomra” ad okot. José Manuel Barroso bizottsági elnök strasbourgi felszólalásában dicsérte a szófiai és bukaresti kormány „rendkívül kemény” munkáját.
*
Ollie Rehn bővítési biztos is azt mondta, hogy a cél a két ország jövő január 1-jei csatlakozása. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy mindkét országnak további erőfeszítéseket kell tennie az emberi és kisebbségi jogok területén. Rehn hozzátette azt is, hogy ha az uniós pénzek felhasználása problémákba ütközik, az unió felfüggesztheti a kifizetéseket. Románia 1023, Bulgária 523 milliárd euró összegű felkészülési segítséget kap Brüsszeltől.
Hans-Gert Pöttering, az EP néppárti frakciójának vezetője azt hangoztatta, hogy a két országot „ösztönözni” kell a változások továbbvitelére, a szocialista Martin Schulz pedig azt kérte, Barroso és Rehn a felkészülési hiányosságokat részletesen, minél precízebben ismertesse Bukarestben és Szófiában, hogy a két ország megfelelően felkészülhessen. Daniel Cohn-Bendit zöldpárti frakcióvezető szerint viszont a két országot a mostani helyzetük alapján nem lenne szabad felvenni.
A magyar politikusok egybehangzóan csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a bizottság jelentése nem tesz említést a romániai magyarságról.
Gál Kinga: „Hová tűnt a másfél milliós magyarság a jelentésből?” – tette fel a kérdést a néppárti politikus asszony, emlékeztetve, hogy a korábbi országjelentések kitértek a magyar kisebbség ügyére. A képviselőnő hozzátette, erre most is szükség lenne, főleg, mert nyilvánvalóan nincs meg a politikai akarat a problémák kezelésére. A politikus ezek között említette a kulturális autonómián alapuló kisebbségi törvény, a magyar nyelvű felsőoktatás, az önkormányzati elv alkalmazásának hiányát, a diszkriminatív választási törvényt.
Tabajdi Csaba: A szocialista képviselő megfogalmazása szerint a legújabb jelentés „szinte teljesen elfeledkezik a kisebbségek kérdéséről”. A támogatás szerinte nem jelenthet felmentést a román és bolgár kormány számára, hogy tegyenek meg mindent a felsorolt hiányosságok kiküszöbölésére. Azt kérte, hogy az Európai Bizottság kérje számon Románián a kisebbségi törvény elfogadását, az egyházi ingatlanok visszaadását és a magyar nyelvű, államilag finanszírozott egyetem megteremtését. Mint mondta, jelenleg „nincsenek európai standardok a kisebbségi jogokat illetően”. Szerinte ezért is helytelen Rehn korábbi kijelentése, miszerint nem lehet többet követelni Romániától, mint a régi tagoktól. „A régi tagállamok között is van olyan – és most nem akarom Franciaországot megnevezni – amelyek még a kisebbségek létét is tagadják, és ha ma jelentkeznének az unióba, fel sem vennék őket” – fogalmazott.
Szent-Iványi István: A liberális képviselő üdvözölte a bizottság döntését, hozzátéve, örvendetesnek tartja, hogy a jelentés kifejezetten említést tesz a kisebbségi törvényről. Ugyanakkor sajnálatosnak tartotta, hogy a kisebbségek anyanyelvi felsőoktatása már nem kapott ekkora figyelmet, és nem osztotta a restitúcióval kapcsolatos optimista értékelést sem. Kifogásolta, hogy a bizottság dokumentumában a verespataki bányaberuházás kérdése „nem köszön vissza”.

Abbász Strasbourgban. Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke tegnap az EP ülésén elutasította a határkérdés egyoldalú rendezését, ugyanakkor azt mondta, van palesztin partner az Izraellel kötendő békéhez. Azt kérte, adják meg az új palesztin kormánynak az esélyt, hogy bekapcsolódhasson a nemzetközi közösségbe.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.