Újraéled a Kis-Balaton

Javarészt uniós forrásból 12–15 milliárd forintot költenek a Kis-Balaton ökológiai helyreállítására – derült ki Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter siófoki beszámolóján. Ha a fejlesztés sikerül, a jövőben megakadályozható, hogy a kék alga és más szennyezések a Zalából a tóba jussanak. A miniszter azt is közölte: a halászat helyett a horgászturizmus felé fordult a Balatoni Halászati Zrt., a jobb fogási lehetőségnek is köszönhető, hogy idén huszonöt százalékkal több horgászjegyet adtak el. Elismerte ugyanakkor, hogy bár egyre nagyobb területeket kezel a Balatoni Nemzeti Park, a dolgozók tíz százalékát elbocsátják.

2006. 08. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelentősen javult az elmúlt három-négy évben a Balaton vize, 2005-ben és 2006-ban többször is meg kellett nyitni a tó zsilipjét – jelentette ki Persányi Miklós Siófokon. – Jó ökológiai állapotban van a tó, amit a közelmúltban végzett strandvizsgálatok is igazolnak – fűzte hozzá, a környezetvédelmi tárca írásos összefoglalója ugyanakkor a Balaton tárcaközi bizottság jelentésére hivatkozva nem hallgatja el: az idei nyár közepétől is felszaporodott a kék alga, de a hűvösebb időjárás megakadályozhatja az algák nagyobb elszaporodását.
Túl kevés vagy túl sok a víz a Balatonban? Persányi szerint ez véget nem érő vita. A tárcavezető úgy látja: nem kell módosítani a szabályozási előírást. Szerinte csak azok a főként déli és keleti parti települések tiltakoznak a magas vízszint, illetve a vízparti ingatlanokra időnként behatoló tóvíz miatt, amelyekben „sok és nagy feltöltés történt”. Így Balatonfenyves, Balatonmária, Balatonvilágos és Kenese. – A független szakértők mindössze 292 telket ítéltek veszélyeztetettnek. Ez is mutatja: helyes az érvényben lévő vízszint-szabályozási gyakorlat.
– Jól halad a balatoni szennyvízprogram, végső stádiumába került a tavat körülvevő főgyűjtőrendszer, és a régió három, együttesen 110 millió eurós hulladékkezelési programja is befejeződik ebben a ciklusban – ígéri Persányi. Arról nem tett említést, hogy a nyaralók jelentős része még mindig nincs rákötve a csatornahálózatra.
Elmondta továbbá, hogy az Új Magyarország fejlesztési program részeként előkészítik a kis-balatoni vízvédelmi rendszer második ütemének építését. Emlékezetes: a félkész rendszer hibájának tudható be, hogy idén a Zala folyóból betört a mérgező kékalga a Keszthelyi-öbölbe. Lapunk kérdésére ezzel kapcsolatban a politikus azt válaszolta: a már húsz éve várt beruházás előreláthatóan 12–15 milliárd forintba kerül, amelynek nyolcvan százaléka valószínűleg uniós forrásból érkezik. Ismert, hogy a Kis-Balaton ökológiai rehabilitációjának módjáról még vitatkoznak a szakértők, a miniszteri tájékoztatón is kiderült, hogy egyelőre nincs kész terv a második ütemre.
Ugyancsak a Balaton vízminőség-védelmét szolgálja a zalaegerszegi szennyvíztisztító-beruházás. Persányi szerint az elkövetkező néhány évben az üdülőkörzet víz- és környezetvédelmi beruházásaira együttesen ötvenmilliárd forint jut.
Mivel néhány éve a balatoni halászatot is a környezetvédelmi tárca felügyeli, a tó halgazdaságának helyzete is szóba került a sajtótájékoztatón. A tárcavezető úgy látja: az ökológiai szempontokat követő és a horgászturizmus felé forduló halgazdálkodással új üzletpolitikát valósít meg a Balatoni Halászati Zrt., amely idén – miután 800 mázsa méretes halat telepített a tóba – a múlt évinél huszonöt százalékkal több horgászjegyet adott el. A tó kedvező vízállása eredményeként idén nincs szükség a strandok és a hajókikötők kotrására, és jó hír, hogy már minden balatoni település elkészíttette a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervét. – Lezajlott a Balaton-törvény módosításának vitája – mondta Persányi. Állításának ellentmondanak a Balatoni Szövetség augusztus elején tartott elnökségi ülésén elhangzottak. Ott kiderült: a törvényhez több mint százötven, eddig még meg nem tárgyalt módosító javaslat érkezett.
Komoly korszerűsítés előtt áll a Sió-zsilip: a mechanikus működtetést néhány hét múlva felváltja a hidraulikus nyitás-zárás – jelentette be Persányi Miklós. Majd újságírói kérdésre közölte: a nemzeti parkoknál azonban elkerülhetetlen néhány dolgozó elbocsátása. Lapunk úgy értesült, hogy a közelmúltban megnagyobbodott Balatoni Nemzeti Parknál tízszázalékos létszámcsökkentést rendelt el a tárca.

Lellei lidó: persányi a bontás pártján. Azzal egyetértek, hogy a Balaton-part ne legyen kikövezve, de a tó rovására nem kellene újabb szárazulatokat létrehozni. A jogszabályokat be kell tartani, és tiszteletben kell tartani a tó jogi partvonalára vonatkozó előírásokat is – reagált Persányi Miklós azokra a felvetésekre, amelyek szerint a szakhatóság túlzottan mereven kezeli a rendkívül népszerű balatonlellei fövényes strand ügyét. Kenéz István Lelle polgármestere abban bízik: a kisgyermekekkel nyaraló családok ezreinek fürdőhelyét, a lellei homokos strandot nem sodorja el a bürokrácia vihara.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.