Napolitano megkésett főhajtása

Giorgio Napolitano olasz államfő tegnapi budapesti látogatásakor egyértelműen elhatárolódott az 1956-ban képviselt álláspontjától, amelyben még egyetértett a szovjet beavatkozással, ugyanakkor nem kért bocsánatot.

Az olasz elnök Sólyom László magyar államfő meghívásának tett eleget, melynek apropója az 1956-os forradalom 50. évfordulójának megünneplése.
– Nemcsak állami kötelezettségemnek tettem eleget látogatásommal, hanem saját személyes politikai és erkölcsi döntésemnek is – hangsúlyozta Giorgio Napolitano, amikor kiemelte, hogy nem véletlenül vezetett első útja a magyar forradalom mártírjainak rákoskeresztúri nyughelyéhez. Az olasz államfő kitért arra is, hogy 1956-ban az olasz állami vezetés támogatta a magyar forradalmat, és „sokan voltak, akik azóta rájöttek, mennyire előremutató volt a magyarok küzdelme”. A tárgyalást követő sajtótájékoztatón Sólyom kiemelte: a tegnapi találkozó lehetőséget nyújtott arra is, hogy Napolitano tisztán és egyértelműen kifejezze álláspontját az ötven évvel ezelőtti magyar eseményekhez kapcsolódóan.
*
Az olasz elnök 1956-ban az olasz politika azon kisebbségéhez tartozott, akik elítélték a forradalmat, és helyeselték a beavatkozást – mondta Sólyom László, aki hozzátette: személyes megbeszélésük alkalmával meggyőződött arról, hogy Napolitano számára komoly erkölcsi erőfeszítést jelentett előző nézeteinek felülvizsgálata. Az olasz államfő előző sajtónyilatkozataiból és publikációiból ugyanis kiderül, hogy „nem mentegetőzik, nem magyarázkodik, hanem egyértelműen elhatárolódik a korábbi magatartásától” – fűzte hozzá a magyar államfő. Köszönöm ennek a szembenézésnek az őszinteségét és határozottságát – szögezte le Sólyom.
A két államfő egyetértett abban, hogy Horvátországnak minél hamarabb az Európai Unión belül van a helye, és hogy Olaszország támogatja hazánk 2007-es bekerülését a schengeni övezetbe. Sólyom László hangsúlyozta, hogy európai közös értékeink között szerepel a kisebbségi jogok tisztelete is, amely a határainkon túl élő magyarokra szintén vonatkozik. A külhoni magyarok helyzetére vonatkozó példaértékű megoldásként említette Sólyom az észak-olasz Alto Adige (Dél-Tirol) tartományban lakó osztrák kisebbség autonómiájának jellegét.
Ismeretes, hogy Napolitano látogatása ellen több egykori ’56-os veterán is tiltakozott, Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatónője pedig egyenesen otthon maradásra szólította fel, amíg nem kér bocsánatot a magyar néptől.