A meghallgatást levezető elnök, Jaime Mayor Oreja, az EP európai néppárti frakciójának alelnöke mellett a pódiumon helyet foglalt Camiel Eurlings, a néppárti frakció helyettes vezetője, Szájer József fideszes EP-delegációvezető, Morvai Krisztina, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről érkezett docens, Gaudi-Nagy Tamás európai szakjogász, Ékes Ilona és Balog Zoltán országgyűlési képviselő, valamint a rendőrbrutalitás szemtanúi, Czigány Imre, az Európai Bizottság egyik magas beosztású tisztségviselője, Fábián Gábor és Reiner Péter.
Az Európai Néppárt képviselőcsoportja által szervezett, az október 23-i budapesti rendőri jogsértések ügyében tartott közmeghallgatáson Camiel Eurlings néppárti frakcióvezető-helyettes elmondta, hogy a magyar forradalom ötvenedik évfordulós megemlékezésén történt jogsértések szélsőségesek voltak. Az arról készült képek bejárták a világot, amelynek közvéleménye tanúja lehetett annak, hogy a békés megemlékezést erőszakkal szakították félbe. Kijelentette: ami akkor Budapesten történt, az az egész Európai Unióba vetett hitet ássa alá. Az akkori gyalázatot még fokozza, hogy a rendőrattakért felelős főrendőrt ki is tüntették. Hozzátette, hogy az Európai Parlament folyosóin még a szocialista képviselők is bevallják: szégyellik magukat. Elmondta, hogy mindennek folytatása lesz, és az Európai Parlament addig nem nyugodhat meg, ameddig nem tisztázzák a történteket.
*
Az Európai Néppárt képviselőcsoportja tegnap közmeghallgatást szervezett az október 23-i budapesti rendőri jogsértések ügyében, amelyen megjelent Antonio Bettannini, Franco Frattini, az Európai Unió alelnöke, kabinetjének tagja, valamint Elmar Brok európai parlamenti képviselő, az EP külügyi bizottságának elnöke is.
Jaime Mayor Oreja, a közmeghallgatást levezető alelnök azzal adta át az elsőnek megszólaló Balog Zoltán országgyűlési képviselőnek, az emberjogi- és kisebbségi bizottság alelnökének a szót, hogy az Európai Unió sikere a szabadság sikere.
Balog Zoltán fideszes képviselő elmondta: a Budapesten történtek példátlanok voltak, és azok a demokrácia szégyenét jelentik. Kifejtette, az Európai Unió belügye az, ha egy tagországban az emberek alapvető jogait sértik és korlátozzák, valamint olyan súlyosan bántalmazzák őket, hogy maradandó sérüléseket is okoznak nekik. Elmondta: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a baráti sajtót instruálta hazug politikája támogatására. Beszélt a mintegy kétszáz őrizetbe vett tüntetőről, akiket a rendőrségen vertek meg, és arról is, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal közleményében már az utcán tartózkodást is potenciális bűncselekményként állította be. Hozzátette: szeptember óta a rendőrök nem viselnek azonosító jelet, és a kormány a rendfenntartói brutalitásról egészen addig nem indított vizsgálatot, ameddig arra Franco Frattini uniós bizottsági alelnök fel nem kérte. A kormányhoz közel álló bizottság így is hangsúlyozottan nem a jogsértésekre akar fényt deríteni, hanem az emberek erőszak-potenciálját akarja vizsgálni 1947-től kezdve.
Czigány Imre, az Európai Bizottság tisztségviselője szemtanúként számolt be arról, hogy amikor barátjával október 23-án reggel el akartak menni a Kossuth téri hivatalos megemlékezésre, az oda vezető utakat lezárták. Az útlezárás okát tudakoló barátjának kérdésére azt mondták, majd megtudja, milyen lesz, ha a „földön fekszel, és szétrúgjuk a pofádat”. Czigány Imrét egyébként később lábon, egy mellette lévő hölgyet hason, egy ismerősét arcon lőtték. Czigány elmondta: egyértelműen egy kisebbség terrorizálta a békésen demonstráló többséget. Kijelentette: a rendőrök között bőrkabátos, gumibotos emberek is voltak. Czigány felkérte az EU-t, vizsgálja ki a történteket.
Fábián Gábor szintén a brutalitások áldozatává vált, amikor hazafelé tartott. A veséjét és a gerincét verték, valamint hátrabilincselt egyik kezén az egyik ujját eltörték. Rendőrautóba dobták, és a Gyorskocsi utcába szállították, majd sérülten később egy kórházból dobták ki. Fábián két hónapja nem tud dolgozni, és a rendőrség szabálysértés miatt perelte be. A rendőrök őt is „szemét fideszes bérencként” szidalmazták.
A 62 éves Reiner Péter is ünnepelni indult az MTV székháza elé. Később a Gerlóczy utcában került a rendőrök keze közé. Elmondta: nem gondolta volna, hogy „62 év elteltével Budapesten ismét verik a zsidókat”.
A 66 esztendős, ugyancsak tanúként felszólaló Rudányi Levente azt kérdezte, hogy bemehet-e a hivatalos ünnepségre. Válaszként gumibottal sújtottak le rá, majd paprikagránátot lőttek ki rá és társaira. Mellette csecsemőket, babakocsiban toló anyákat látott. A rendőrök lovasrohamát egy autó alatt rejtőzködve vészelte át. A legfájdalmasabbnak azt tartotta, hogy a Parlamentnél a megemlékezést tűzijátékkal „ünnepelték”.
Ékes Ilona fideszes képviselő elmondta: a rendőri önkény nagyon sok áldozatával beszélt. Közöttük egy olyan lánnyal, akit tíz órán át nem részesítettek orvosi ellátásban. Fiatalokat megbilincseltek, fogdába vetettek, megvertek, megaláztak. Egy lánynak a bokáját rugdosták kékre, mert nem állt elég széles terpeszben. Egy 20 éves lánynak betörték a fejét. Voltak, akiket leköptek, és számot festettek rájuk a Magyar Rádió udvarán, ahol „rohadt fideszesnek” nevezték őket. Egy tüntetőnek megégett a keze és leszakadt két ujja; volt, aki a szeme világát veszítette el. Ékes utalt az ENSZ november 24-i jelentésére is, amely követeli, hogy Magyarország fokozottabban ügyeljen az emberi jogok betartására.
Gaudi-Nagy Tamás európai szakjogász, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány vezetője elmondta, hogy a magyar rendőrség szeptemberben és elsősorban október 23-án számos nemzetközi és alkotmányos alapjogot sértett. Alapítványuk több mint hatvan embert védett meg. A rendőrség a kórházaktól adatokat kért be, és igyekezett a sebesülteket nyomás alá helyezni, hogy írják alá: nem érte őket sérelem. A szakjogász hangsúlyozta: még a be nem jelentett tüntetésen részt vevők ellen sem lehet erőszakkal fellépni. A rendőrség csak akkor léphet fel, ha az szükségessé válik, és akkor is csak arányos erővel. A jogász bírálta a gyorsított eljárásokon mértéktelenül súlyos ítéleteket kirovó bíróságokat is, amelyek a mintegy 200 megvádolt tüntető közül 150-et helyeztek előzetes letartóztatásba. Olyanokat is meggyanúsítottak, akik ott sem voltak a tüntetésen. Az áldozatok ugyanakkor nem ismerhették fel az azonosító szám nélkül támadó rendőröket.
Morvai Krisztina, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar büntetőjogi tanszékének docense elmondta: nem akarta elhinni, hogy azután a nap után felkél a nap, amikor lőfegyverek ropogtak, tüntetőkre céloztak, kardlapoztak, és felnőttek sírtak. Tévedett. Másnap a tévében a miniszterelnök arról beszélt, hogy a kisebbség terrorjától a rendőrség kemény eszközökkel védi meg a többséget. Morvai kijelentette: a jogállamiságot helyre kell állítani, és a kormány saját vizsgálóbizottságával párhuzamosan működő, a jogsértéseket a teljes nyilvánosság bevonásával vizsgáló bizottságuknak éppen ez a feladata. A Fővárosi Bíróságtól listát kértek, hogy bizottságuk tagjai az áldozatok tárgyalásán jelen lehessenek.
Herczeg Géza, a Hágai Nemzetközi Bíróság volt bírája videón közvetített nyilatkozatában mondta el, hogy a diktatúrák kialakulásuk hajnalán a végrehajtói és jogi hatalmat igyekszenek maguk alá gyűrni. A bíróságok feladata lenne, hogy ennek gátat szabjanak, és az alkotmányos rendnek érvényt szerezzenek. Ha erre nem kerül sor, készek a nemzetközi bíróságokhoz fordulni.
Szájer József néppárti delegációvezető küldöttsége feladatának nevezte, hogy a történteket – amelyre az elmúlt fél évszázadban nem került sor Magyarországon – megoszszák Európával.
A meghallgatáson részt vett az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium két szakértője is, Höltzl Lipót és Somssich Gabriella, akik Antonio Bettanninivel, Frattini biztonsági alelnök kabinetje tagjával is találkoztak. Mint az MSZP EP delegációjának sajtóirodája közölte, a két kormánytisztviselő elmondta: Budapesten „tudományos” bizottság vizsgálódik az ügyben. A szocialista Lévai Katalin EP-képviselő a meghallgatás kapcsán kijelentette, hogy politikai konfliktusokat csak politikai eszközökkel lehet megoldani, nem pedig „propagandisztikusan összevágott filmekkel”.
origo.hu
Köcsögök, elküldtem őket a k.rva anyjukba, Dunába lökném az összeset - ez Magyar Péter véleménye a sajtóról
