Raúl egészen más, mint a tömegeket vonzó Fidel, ezért tartózkodóbb stílusával egyelőre kihasználja Kuba elszigeteltségét, és a háttérben dolgozik. A fiatalabb Castro, ha nem is azonnal észrevehetően, de változást hozott a szigetország életébe. Szabadon engedett több másként gondolkodót, de szigorította az információs ellenőrzést a kalózantennák begyűjtésével és az internethasználat további korlátozásával. Eddig kétszer alakította át a július végén kijelölt, hattagú kollektív bizottságot, vagyis az ideiglenes kormányt. Raúl csütörtökön megjelent a kubai egyetemisták szövetségének kongresszusán, és több mint félórás szabad beszédében hangsúlyozta, hogy a kubai forradalom vezetői felett eljárt az idő. Raúl az említett diákkongresszuson emlékeztette hallgatóit, hogy „Castro pótolhatatlan, ezért a Kubai Kommunista Pártnak kell őt helyettesítenie”.
Raúl Castro tárgyalási ajánlatot tett az Egyesült Államoknak a december másodikán tartott beszédben, amit az amerikai fél hivatalosan elutasított két héttel később is, viszont a nemleges válasz másnapján mégis tízfős képviselői küldöttség jelent meg Havannában tárgyalási szándékkal. Bár nem került sor érdemi változásra a háromnapos látogatás során, mindkét fél biztosra veszi, hogy hamarosan folytatódik a párbeszéd.
Amikor december elején a kubai forradalom kezdetének 50. évfordulóján rendezett katonai díszszemlén Fidel – többszöri ígérete ellenére is – csak üdvözletét küldte az őt ünneplőknek, ismét megszaporodtak a találgatások visszatérésével kapcsolatban. Az amerikaiak olykor felröppentenek egy hírt Fidel rákos betegségéről és közelgő haláláról, Kubában pedig többnyire vagy videofelvételekkel, vagy szóban cáfolnak – a legutolsó CIA-állítás után Kubában tárgyaló amerikai képviselők is megcáfolták saját hírszerzésük vezetőjét.

Fürdési tilalmat vezettek be egy népszerű balatoni strandon