A lakosság körében rendkívül népszerű Basescu – aki lemondását helyezte kilátásba – kora este csatlakozott a „Le a kommunistákkal!” és „Új forradalmat!” feliratú transzparensekkel ellátott több száz fős tüntető tömeghez, amely arra kérte, gondolja meg magát. Az elnök közölte: várhatóan hétfőn távozik posztjáról, miután az alkotmánybíróság jóváhagyja a felfüggesztéséről szóló határozatot. Ebben az esetben a kormánynak három hónapon belül ki kell írnia az előre hozott államfőválasztást.
A román parlament a vártnál és a felfüggesztéshez szükséges 233 voksnál jóval nagyobb szavazataránnyal, 322 igen, 108 nem és tíz tartózkodás mellett határozott az államfő elmozdítása mellett. Az államfőellenes ellenzéki koalícióhoz felsorakoztak a kormányzó Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség honatyái is, akik történetesen Basescu győzelmének köszönhetően jutottak hatalomra a 2004-es választásokon.
*
A voksolást megelőzően szinte valamennyi párt vezető szónoka élesen bírálta az elnököt, kivéve Basescu volt pártja, a Calin Popescu Tariceanu vezette kormányból nemrég kitúrt jobbközép demokrata alakulat képviselőit. Mircea Geoana, az államfőellenes koalíció gerincét alkotó posztkommunista Szociáldemokrata Párt elnöke Románia előrehaladásának fékjeként mutatta be Basescut, ismertetve a felfüggesztést célzó beadványban sorjázott vádakat. Ezek szerint az államfő több pontban áthágta az alkotmányt: például nem írta alá a külügyminiszter kinevezéséről szóló kormányrendeletet, megsértette az alaptörvénynek az államfő politikai semlegességét előíró paragrafusát, ugyanakkor nem közvetítőként szerepelt a közéletben, hanem politikai partizánakciót folytatott. Ezzel szemben a Basescut támogató demokraták felhívták a figyelmet az alkotmánybíróság döntésére, amelyben a testület elutasította az államfő felfüggesztését célzó kezdeményezést, megállapítva: az ellenzéki pártok által megfogalmazott vádak nem minősülnek „súlyos kihágásnak”. Miközben számos felszólaló a demokrácia ellenségének, marxista, sztálinista és kommunista politikusnak nevezte ez elnököt, Markó Béla RMDSZ-elnök úgy vélekedett: az államfő több alkalommal túllépte hatáskörét, vagy épp ellenkezőleg, nem látta el alkotmányos kötelességét. A döntést követően Tariceanu kormányfő lemondásra szólította fel az államfőt, egyúttal arra intve politikai ellenfelét, hogy szakítson meg minden intézményes kapcsolatot az elnöki Cotroceni-palotával. Egyébként számos tekintélyes romániai civil szervezet vezetője államcsínykísérletnek nevezte a felfüggesztést, azzal magyarázva a parlament lépését, hogy Basescu kutathatóvá tette a volt kommunista titkosszolgálat dossziéit, és elítélte a kommunizmus rémtetteit. Szerintük elfogadhatatlan, hogy a Basescu távozása és az új államfőválasztás közötti időszakban a szenátus szociáldemokrata elnöke, Nicolae Vacaroiu gyakorolja az elnöki hatáskört.
origo.hu
Hozzád nyúlt a Péter? Fizikailag bántott - leleplező hangfelvétel Magyar Péterről
