Marosvásárhelyen megtört a jég

Miközben az intézmény vezetőségének jóváhagyásával immár magyar nyelvű felirat olvasható a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem homlokzatán, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen továbbra is tiltólistán szerepel a többnyelvűség. Közben egyre kevesebb erdélyi magyar érzi úgy, hogy nemzetisége miatt diszkriminálnák.

(Kolozsvár)
A román féllel folytatott higgadt párbeszédnek tulajdonítja Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar rektorhelyettese, hogy háromnyelvű felirat került a felsőoktatási intézmény homlokzatára. A román, angol és magyar nyelvű szöveget a magyar oktatók korábbi kérésének eredményeképpen, az egyetem román vezetőségének jóváhagyásával helyezték el a napokban a főbejárat fölé. A MOGYE-n várhatóan egy héten belül megjelennek a termeket hirdető többnyelvű táblák is. A feliratok elhelyezésével egy időben a marosvásárhelyi egyetem magyar oktatói tízpontos javaslatlistát terjesztettek a rektorátus elé. Kincses-Ajtay Mária professzor, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke szerint a követelések között szerepel a magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása önálló döntéshozatali és pénzügyi hatáskörrel, az anyanyelvi asszisztensi oktatás szélesítése, a beiskolázási szám újratárgyalása, a magyar oktatók arányának növelése, a szenátusi és vezetői tisztségek paritásossá és az anyanyelvi államvizsga lehetővé tétele. Eközben a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) román vezetősége továbbra is határozottan elzárkózik a többnyelvű feliratok elhelyezésétől, amelyek saját hatáskörben történt kifüggesztéséért Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust kirúgták állásából. Az önálló Bolyai Egyetem visszaállításáért küzdő BKB a napokban az Európai Parlamenthez és az EBESZ-hez juttatta el a BBTE magyar oktatóinak aláírásával szentesített, az önálló magyar természettudományi és humán tudományi fakultások megalapítását célzó követelést.
A Tárki nemrég közzétett felmérése szerint jelentősen csökkent az erdélyi magyarok körében a diszkrimináció érzete az elmúlt időszakban. A társadalomkutatási intézet kutatása kimutatja: a romániai magyarok csupán egyötöde érzi úgy, hogy személyes életében a kisebbségi helyzet társadalmi hátrányok forrása volt valamikor, miközben hat évvel ezelőtt még a magyarok 30 százaléka számolt be hátrányos megkülönböztetésről. Szakértők Románia európai integrációjával, gazdasági növekedésével, valamint a diszkriminációval kapcsolatos tudatlansággal, az e téren beindult tájékoztatási kampánnyal magyarázzák a diszkriminációérzet csökkenését. Asztalos Csaba, a romániai Diszkriminációellenes Tanács elnöke lapunknak elmondta, a testület 2005-ben végzett felmérése is alátámasztja, hogy sokkal alacsonyabb a romániai magyarok részéről érkező panaszok száma a többi kisebbség – hangsúlyosan a romák – által jelzett eseteknél. Horváth István kolozsvári szociológus, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja igazgatója kérdésünkre elmondta: a romániai népesség még mindig nem ismeri pontosan, mi minősíthető diszkriminációnak, másrészt sokan nem eléggé érzékenyek a diszkrimináció különböző megnyilvánulási formái iránt.