Veszélybe kerülhet a rövidített munkaidő

A munkaadók eltörölnék az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók rövidített, heti 36 órás munkaidejét. Arra hivatkoznak, hogy technológiai beruházásaikkal minimálisra csökkentették az egészségkárosító hatásokat. A szakszervezetek szerint az elképzelés élvezi a kormány támogatását, így a jelenleg kötelező jogszabály alkalmazása helyett a kabinet a kollektív szerződésekre bízná a munkaidő-kedvezmény kiharcolását. A szaktárcánál megerősítették: egyetértenek azzal, hogy helyi szinten állapodjanak meg a munkaidőről. Emlékezetes, a jogszabályon felüli túldolgoztatásról éppen a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Motim Kft. híresült el.

Tizenhét éve, 1990 óta hatályos az a kormányrendelet, amely a kohászatban, a gyógyszer-, a festék- és a gumiiparban, az ércbányászatban, a kádkőgyártásban veszélyes anyagokkal dolgozók számára negyven helyett heti harminchat órás munkahetet biztosít. A munkaadók azonban úgy vélik, immár nem indokolt a rövidített munkahét fenntartása, mivel az elmúlt években az érintett cégek olyan környezet- és a munkakörülmények javítását célzó technológiai beruházásokat végeztek, amelyekkel minimálisra csökkentették az egészségkárosító hatásokat. A munkáltatók emellett versenyhátrányra hivatkoznak, mondván: más cégekhez képest több dolgozót kell foglalkoztatniuk a kedvezőbb munkaidő-beosztás miatt.
– Nem kizárt, hogy egyes cégeknél valóban olyan technológiát alkalmaznak, amely kiválthatná a munkaidő-kedvezményt, ettől függetlenül ez csak egy állítás, amit a munkaadóknak bizonyítaniuk kell – mondta lapunknak Borsik János. A munkavállalói oldal soros elnöke hangsúlyozta, a jogszabályt sok helyen így sem tartják be, az egyik legismertebb példa éppen a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Motim Kft. Borsik tudomása szerint a munkáltatók elképzelése mindemellett élvezi a kormány támogatását, a jelenleg kötelező érvényű jogszabály alkalmazása helyett a kabinet a kollektív szerződésekre bízná a munkaidő-kedvezmény kiharcolását. Bár az illetékes érdekegyeztető fórumokon még nem merült fel a kérdés, Borsik attól tart: a kormány és a gazdasági tárca versenyképességről, rugalmas foglalkoztatásról vallott neoliberális filozófiája előbb-utóbb felszínre hozza a munkaidő-kedvezményt biztosító jogszabály eltörlését. Azon túl, hogy az egészségkárosító hatások technológiai kiváltása egyáltalán nem garantált, Borsik János szerint tízezres nagyságrendű elbocsátással járhat, ha az érintett cégeknél negyven órára emelik a heti munkaidőt.
A munkaidő szabályozásáról az érintetteknek helyi szinten, kollektív szerződésben érdemes megállapodniuk – közölték szűkszavúan megkeresésünkre a munkaügyi tárcánál.
Mint ismeretes, a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Motim Kádkő és a Motim Műkorund Kft.-nél a munkaügyi bíróság és a Legfelsőbb Bíróság ítélete, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség háromszori végrehajtási bírsága ellenére a törvényben rögzített 36 helyett heti 40 órában foglalkoztattak egyes munkakörökben.
A Motim társaságok ennek ellenére nem szerepelnek abban az úgynevezett fekete könyvben, amelyet a munkavállalók és a szakszervezetek jogait megsértő munkáltatókról állított össze a Liga Szakszervezetek. 2002-ben Medgyessy Péter a heti munkaidő 38 órára csökkentését ígérte. Miniszterelnökké válásakor Gyurcsány Ferenc első bejelentéseinek egyike ezen ígéret visszavonása volt, mondván, hogy teljesítése nem időszerű.