Ukrajnából fenyegették meg Orbán Viktort, mutatjuk, mit tehet a magyar igazságszolgáltatás + videó

A közösségi médiában megjelenő, élet elleni fenyegetéseket a rendőrség hivatalból kivizsgálja, különösen akkor, ha az állam vezetői a célpontok – mondta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Orbán Viktor elleni ukrán fenyegetések kapcsán. A Századvég tudományos igazgatója hangsúlyozta: az ilyen kijelentések büntetőeljárást vonhatnak maguk után, és a magyar hatóságok nemzetközi jogsegély keretében is felléphetnek. A szakértő szerint a politikai közbeszéd eldurvulásában a közszereplők felelőssége is felmerül.

– A közösségi médiában megjelenő erőszakos, élet elleni fenyegetéseket a rendőrség hivatalból köteles ellenőrizni, mivel a rendőrség alapfeladatai közé tartozik a bűnmegelőzés is. A hatóságok ezeket a fenyegetéseket különösen komolyan veszik, ha kiemelt személy, különösen, ha az első számú állami vezető a célpont, és akkor is kötelesek eljárni, ha a fenyegetés külföldről érkezik – reagált a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán arra, hogy az ukránok halállal fenyegették meg a közösségi médiában Orbán Viktort.

Ifj. Lomnici Zoltán elmondta: ha ukrán állampolgár követ el Magyarországon fenyegetést, a magyar hatóságok teljes jogkörrel járnak el.  Orbán Viktort a Tisza Párt szeretetországa felől is kapott életveszélyes fenyegetést (Fotó: MTVA)

Egy Wenden nevű ukrán propagandaoldalon ugyanis egy Max Verentsov nevű felhasználó a következőt írta: „Nem értem, mit akar elérni ez a fickó, a mi öt dandárunk odamehet hozzá, beteheti egy kunyhóba, majd felakaszthatja a lábánál fogva szinte veszteségek nélkül és a reálpolitika keretein belül. Van egy halott állama gyakorlatilag hadsereg nélkül, hova mehet az.” Egy Maks nevű felhasználó „k…rva anyját, remélem golyót kap” fenyegetéssel reagált a bejegyzésre.

Mit léphetnek a magyar hatóságok az ukrán fenyegetésre?

Az alkotmányjogász kifejtette: a magyar büntető törvénykönyv alapján a jogszabály hatálya minden belföldön elkövetett bűncselekményre kiterjed, függetlenül az elkövető állampolgárságától. Ennek megfelelően ha ukrán állampolgár követ el Magyarországon fenyegetést, a magyar hatóságok teljes jogkörrel járnak el.

Az ilyen fenyegetés esetén büntetőeljárás indítható, és ebben a körben több bűncselekményi kategória

felmerülhet az internetes agressziótól egészen élet, testi épség elleni cselekmény elkövetésének előkészületéig vagy az erre való felbujtásig.

A Századvég tudományos igazgatója arról tájékoztatott: a nyomozás az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a hivatali hatáskörében, valamint az ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján, illetve feljelentésre indul meg.

Hozzátette: a közvádra üldözendő bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. Az eljárás megindulhat hivatalból és feljelentésre is. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyre vonatkozó 1996-os törvény pedig azokat az esetköröket tartalmazza, amikor a magyar hatóságok egy másik államot keresnek meg konkrét büntetőügy kapcsán, nemzetközi szerződés alapján.

A tiszások is Orbánt fenyegetik, ment a feljelentés

Mint arról lapunk is beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnök születésnapi bejegyzése alatt is megvillant Magyar Péter szeretetországa. Több konzervatív oldal mellett Budai Gyula országgyűlési képviselő is külön kiemelte egy tiszás szimpatizáns kommentjét, aki, miután arról értekezett, hogy a kormányfőt az édesanyjával együtt ki kellene végezni, gondolatait azzal zárta: „Áradjon a Tisza a szeretet és a tisztelet jegyében.”

A képviselő  akkor figyelmeztetett:

idén január 1-től jogszabály bünteti az internetes agressziót, később pedig feljelentést tett.

Ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta: a közszereplőknek a véleménynyilvánítás során fokozott felelősségük van a közéleti diskurzus hangnemének alakításában. Mint mondta, a Tisza Párt elnökének uszító, gyűlöletkeltésre irányuló nyilatkozatai alkalmasak lehetnek arra, hogy követőit szélsőséges kommentek közzétételére ösztönözzék.

Hozzátette: az említett politikusnak kétségkívül szerepe van a megosztó, ellenséges légkör kialakulásában, mivel a kommunikációja olyan társadalmi feszültségek szítására alkalmas, amelyek adott esetben a jogszerűséget túllépő kommentek formájában nyilvánulhatnak meg.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Csudai Sándor)