– A közösségi médiában megjelenő erőszakos, élet elleni fenyegetéseket a rendőrség hivatalból köteles ellenőrizni, mivel a rendőrség alapfeladatai közé tartozik a bűnmegelőzés is. A hatóságok ezeket a fenyegetéseket különösen komolyan veszik, ha kiemelt személy, különösen, ha az első számú állami vezető a célpont, és akkor is kötelesek eljárni, ha a fenyegetés külföldről érkezik – reagált a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán arra, hogy az ukránok halállal fenyegették meg a közösségi médiában Orbán Viktort.

Egy Wenden nevű ukrán propagandaoldalon ugyanis egy Max Verentsov nevű felhasználó a következőt írta: „Nem értem, mit akar elérni ez a fickó, a mi öt dandárunk odamehet hozzá, beteheti egy kunyhóba, majd felakaszthatja a lábánál fogva szinte veszteségek nélkül és a reálpolitika keretein belül. Van egy halott állama gyakorlatilag hadsereg nélkül, hova mehet az.” Egy Maks nevű felhasználó „k…rva anyját, remélem golyót kap” fenyegetéssel reagált a bejegyzésre.
Mit léphetnek a magyar hatóságok az ukrán fenyegetésre?
Az alkotmányjogász kifejtette: a magyar büntető törvénykönyv alapján a jogszabály hatálya minden belföldön elkövetett bűncselekményre kiterjed, függetlenül az elkövető állampolgárságától. Ennek megfelelően ha ukrán állampolgár követ el Magyarországon fenyegetést, a magyar hatóságok teljes jogkörrel járnak el.
Az ilyen fenyegetés esetén büntetőeljárás indítható, és ebben a körben több bűncselekményi kategória
felmerülhet az internetes agressziótól egészen élet, testi épség elleni cselekmény elkövetésének előkészületéig vagy az erre való felbujtásig.
A Századvég tudományos igazgatója arról tájékoztatott: a nyomozás az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a hivatali hatáskörében, valamint az ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján, illetve feljelentésre indul meg.
Hozzátette: a közvádra üldözendő bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. Az eljárás megindulhat hivatalból és feljelentésre is. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyre vonatkozó 1996-os törvény pedig azokat az esetköröket tartalmazza, amikor a magyar hatóságok egy másik államot keresnek meg konkrét büntetőügy kapcsán, nemzetközi szerződés alapján.