Ukrajna gyors felvétele a NATO-ba és az 5. cikkely kiterjesztése, amerikai és több európai fenntartásba ütközik – számolt be róla a Politico.
Azt írták, a Fehér Ház világossá tette: nem lesznek amerikai katonák Ukrajnában. Donald Trump ugyan „5. cikkely-szerű” védelmet ígért, de részletek nélkül, és úgy fogalmazott: az európaiaknak kell „előre fizetniük” és vinniük a terhet, számolt be az Origó.
Emmanuel Macron ezzel párhuzamosan francia, brit, német, török és más egységekből álló „megerősítő erő” lehetőségét vázolta – levegőben, tengeren és szárazföldön.
Egy európai biztonsági tisztviselő figyelmeztetett, hogy minden haderőnek legalább „harci mandátumra” lenne szüksége ahhoz, hogy megvédje magát Oroszország támadása esetén. Ugyanakkor a békefenntartás nem hárítható át rá, az továbbra is az ukrán hadsereg feladata lenne.
A politikai mozgástér közben szűk: Macron és Keir Starmer belpolitikai és gazdasági gondokkal küzd; Németországban a katonák kiküldéséről a Bundestag dönt, a Bundeswehr kapacitásai korlátozottak; Lengyelország – noha az EU legnagyobb haderejét építi – elzárkózik a csapatküldéstől, legfeljebb logisztikai támogatást ígér.
Törökország szerepe elvben fontos lehetne, de uniós finanszírozási viták és görög–ciprusi ellenállás nehezíti. Giorgia Meloni inkább védelmi paktumot támogatna csapatok nélkül, az eszkaláció kockázatára hivatkozva.
Moszkva eközben kategorikusan elutasítja bármilyen NATO-erő ukrajnai állomásoztatását, „kiszámíthatatlan következményekkel” fenyegetve.
Borítókép: Ukrajna (Fotó: AFP)
