Mit tehet a kultúra a második hidegháború küszöbén?

A közelgő új korszak lehetőségeit, egy heroikus életmű tisztázását és egy eddig kevéssé ismert metafizikus hazai fogadtatását is vizsgálja többek között a Magyar Szemle legújabb száma.

A politológia, a hadtudomány és a történettudomány többnyire a nagyhatalmi szembenállás képletével írja le a hidegháborút – írja Nagy Miklós Mihály az Új hidegháború küszöbén című tanulmányában. A szerző a bevett képet érdemben árnyalja: a három diszciplína fogalomkészletét együtt mozgatva kísérel meg átfogóbb értelmezést adni a hidegháborús korszakok természetéről. 

A jelent egy olyan átmeneti időszakként olvassa, amely már a második hidegháború felé vezet; ennek kezdetét a nyílt ukrán–orosz háború 2022-es kitöréséhez köti. A szöveg egyik fő kérdése, hogy a küszöbön álló új korszak milyen mértékben sarjad ki az 1991-ben lezárult első hidegháború örökségéből.

 Végkövetkeztetése szerint nemzedékünk felelőssége abban áll, képesek vagyunk-e időben felismerni és kezelni a törvényszerűen formálódó új hidegháborús helyzetet.

Jámbor József esszéje a Nyugaton és Japánban Misima Jukio körül kialakult zavarba ejtő mítoszokat vizsgálja, és azok valóságtartalmát igyekszik tisztázni. Az életmű és az életrajzi mozzanatok józanabb mérlegelésén keresztül a szöveg meggyőzően rajzolja meg azt az íróalakot, aki tudatosan a „hősi halál” felé halad, és a saját végzetét művészi programként kapcsolja össze életművével. Ebben a megvilágításban 

Misima számára a szűkebb értelemben vett politika, sőt még az általa szervezett puccskísérlet kimenetele is másodlagos jelentőségűnek tűnik az önként vállalt, szamuráj őseihez méltó heroikus önfeláldozás eszményéhez képest.

A témához kapcsolódóan Suba Zoltán írása a Misima nyugati recepciójában továbbélő feloldatlan feszültségekről és a gyakran felszínes fogékonyságokról ad átfogó képet. Az esszé többek között Misima erőszakos halálát helyezi tágabb kulturális összefüggésekbe, és az Aranytemplom motívumainak elemzésén át jut el egy lényegi megállapításhoz: Misima a nagy, széttartó ellentmondások végső összefogásának és kibékítésének ritka mestere. Művészete igazán eredményesen akkor érthető meg, ha ezt a feszültségkezelő, feloldásra törő szerkesztésmódot tesszük az értelmezés középpontjába.

Szombath Attila A társadalom szellemi alapjai – Feljegyzések egy nehezen megérkező alapműről című filozófiatörténeti tanulmánya Szemjon L. Frank (1877–1950) magyarországi recepciójának mindmáig feltűnő késését próbálja mérsékelni: vázlatos, de lényeglátó áttekintést ad az életműről, és kijelöli Frank helyét az orosz metafizika nagy összegzői között. Egyes orosz szerzők Szemjont kifejezetten a legjelentősebb orosz filozófusok között tartják számon. Magyarul jelenleg mindössze egy műve hozzáférhető, A társadalom szellemi alapjai, amelyben társadalomfilozófiáját nem a nyugati kortársakra jellemző eredetiséghajszolás, hanem a Hérakleitosztól Hegelig ívelő dialektikus–spekulatív egységmetafizika magabiztos továbbgondolása jellemzi.

A szám további írásai: Gróh Gáspár A népi Babits című írása új megvilágításba helyez egy ismert életművet, Pánczél Hegedűs János pedig A magyar ellenforradalom figyelő elméje című tanulmányában egy fontos történeti-értelmező tekintetet követ. A lapszám ajánlói és recenzió között szerepel Tóth Kálmán Pető Zoltán könyvéről, Király Béla Az elit magának-valósága című írása, valamint Gődény Jonatán recenziója Horváth Róbert Misztériumok kiskönyve című művéről.

 

Kultúra és politika – kerekasztal Balatonfüreden a magyar kultúra napján

A magyar kultúra napja alkalmából Kultúra és politika, kulturális politika címmel kerekasztal beszélgetést szervez Balatonfüred önkormányzata és a Hamvas Béla Asztaltársaság 2026. január 23-án 17.00 órakor a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban (Vaszary Galéria, Balatonfüred, Honvéd utca 2–4.).

A meghívott vendégek: Alexa Károly, Gróh Gáspár és Kulin Ferenc irodalomtörténészek, a beszélgetést Stamler Ábel vallástudós, a Magyar Szemle főszerkesztője vezeti.