„A béke nem utópikus ideál. A béke egy alázatos út, amely mindennapi tettekből áll, és türelemmel, bátorsággal, odafigyeléssel és cselekvéssel fonódik össze. A béke ma minden eddiginél jobban megköveteli az éber és kreatív jelenlétünket” – fogalmazott XIV. Leó pápa a napokban. Az Izrael és Irán között fegyveres összecsapássá eszkalálódott konfliktust látva a szentatya azonnal őszinte párbeszédet sürgetett a tartós béke megteremtése érdekében. „Minden ország kötelessége támogatni a béke ügyét, kezdeményezni a megbékélés útját, és olyan megoldásokat szorgalmazni, amelyek mindenki számára biztosítják a biztonságot és a méltóságot” – emelte ki. Múlt vasárnapi úrangyala imádságában pedig imára szólította fel a híveket.
Testvéreim, arra buzdítalak benneteket, hogy szálljatok szembe az erőszak és az elnyomás minden formájával. A világnak nagy szüksége van erre! Ma sok fegyveres konfliktus van. Imádkozzunk továbbra is a békéért az egész világon
– fogalmazott.
A béke szorgalmazásával XIV. Leó elődje nyomdokaiban jár. Ferenc pápa rendszeresen felszólalt a globális béke érdekében, amelynek értelmében az orosz–ukrán háború, valamint az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti háború beszüntetésére szólított fel. Emlékezetes, Ferenc pápa olyanannyira komolyan vette a béke kérdését, hogy saját békemissziót indított 2023-ban, megbízva Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar elnökét, hogy vezesse azt. Célja az volt, hogy hozzájáruljon a feszültség enyhítéséhez Ukrajnában, abban a – Ferenc pápa által soha fel nem adott – reményben, hogy ez békefolyamatot indíthat meg Oroszország és Ukrajna között. Ferenc pápa hozzáállását mutatta, hogy megbízottja mind az ukrán, mind az orosz félhez ellátogatott, a párbeszéd, a diplomácia útját járta, és aktívan dolgozott a béke előmozdítása érdekében.
XIV. Leó hasonló gondolatokat fogalmazott meg, amikor azt mondta, a „béke egy alázatos út, amely mindennapi tettekből áll”. A szentatya szavai arra utalnak, a béke iránti tenni akarás tovább él Ferenc pápa halála után is az egyházban. De nem ez az egyetlen, ami folytonosságot mutat.
–
XIV. Leó pápát sok megnyilatkozása köti elődjéhez. A legnyilvánvalóbb hasonlóság, hogy bár az Egyesült Államokból származik, sokat volt Latin-Amerikában, a globális dél világlátását, egyházi értését hozta magával, ahogy az argentin Ferenc pápa is
– mondta lapunknak Koronkai Zoltán. A jezsuita szerzetessel nem sokkal XIV. Leó pápa beiktatása után beszélgettünk. Mint mondta, a szentatya első megnyilatkozásaiban is több olyan gesztust mutatott, amelyek elődjéhez kötik. – Több olyan témája is van, ami nagyon kapcsolódik hozzá, leginkább az evangelizációt emelném ki. Ő is kiemelte a szegények kérdését, és hangsúlyozta a béke fontosságát. „Békesség veletek” – köszöntötte első felszólalásakor a híveket, a béke nagyon hangsúlyos szerepet kapott Ferenc pápa munkásságában is – emelte ki a szerzetes.
Koronkai Zoltán elmondta, a szinodalitás és a Mária-tisztelet szintén nagyon erősen jelen van XIV. Leó munkásságában, ahogy Ferenc pápánál is látható volt. Több különbséget is említhetünk, ami jelezheti azt, hogy merre indul az egyetemes katolikus egyház, és azt is, hogy milyen vezetője lesz az egyháznak XIV. Leó. Már az első híradásokban beszámoltak arról, hogy a szentatya lakhelye az Apostoli Palota lesz, ezzel visszatérve a pápai hagyományokhoz. Az El Mundo értesülése szerint a 267. egyházfő a palotán belüli pápai lakosztályt választotta hivatalos rezidenciájának. Ezzel szemben elődje, Ferenc pápa 2013-ban úgy döntött, hogy inkább a Szent Márta-házban, vagyis a vatikáni vendégházban él tovább, ahol a konklávé idején is megszállt.
–
XIV. Leónak egyházjogi végzettsége is van, ami segíthet neki a problémák átlátásában, a hivatalok, a kúria működése is ismert számára, hiszen a kúriában is dolgozott. XIV. Leó egy megfontolt ember, úgy gondolom, hogy kevésbé lesz spontán, mint Ferenc pápa volt
– fogalmazott a szerzetes. Kiemelte, XIV. Leó is szerzetes, ahogy Ferenc pápa volt, és bár nem jezsuita, hanem Ágoston-rendi, a rendjük legfőbb elöljárója volt. A rend egyetemes vezetésében játszott szerepet, így a világegyház és az egész kereszténységre vonatkozóan van egy átfogó jövőképe, vatikáni tisztsége pedig szintén rálátást ad a teljes képre.
A szentatya néhány évvel ezelőtt, amikor bíborossá avatták és a Vatikánba került, adott egy interjút. Akkor úgy fogalmazott, továbbra is misszionáriusként tekint magára. Mint mondta, „Az én hivatásom, mint minden keresztényé az, hogy misszionárius legyek, hogy hirdessem az evangéliumot, bárhol is vagyok. Az életem bizonyára sokat változott. Lehetőségem van arra, hogy a szentatyát, az egyházat szolgáljam ma itt, Rómában. Ez egy egészen más feladat, mint korábban, de egy új lehetőség is, hogy megéljem életemnek egy olyan új dimenzióját, amely akkor adódott, amikor egyszerűen igent mondtam, amikor felkértek a szolgálatra. Ebben a szellemben fejeztem be perui missziómat, nyolc és fél év püspöki és majdnem húsz év misszionáriusi szolgálat után, hogy Rómában kezdjek egy újat” – fogalmazott akkor Robert Prevost, a leendő XIV. Leó.
– Misszionárius – ez egy nagyon fontos megnevezés, és ez egy nagyon fontos közös pont Ferenc pápával, mert Ferenc pápának is központi elhivatottsága, törekvése volt az új evangelizáció, a misszió – tette hozzá Koronkai Zoltán, és kiemelte XIV. Leó jelmondtatát: „In Illo uno unum”, „Őbenne, az egyetlenben egy”, azaz Kriszusban egynek lenni. Koronkai Zoltán szerint a szentatya jelmondata is azt mutatja, hogy az ő személye, stílusa nagyban hozzájárulhat a katolikus egyház egységének előmozdításához is, ami a mindenkori pápa egyik legfőbb feladata.
Borítókép: XIV. Leó pápa (Fotó: Tiziana FABI / AFP)
