Hiányzó etikai alapok a cégeknél

Magyarországon a a vállalati dolgozók mintegy 21 százaléka véli úgy, hogy munkahelye nem védené meg, és nem állna ki jogai mellett, amennyiben egy esetleges csalást vagy korrupciót jelentene be, szemben a nyugat-európai kilenc százalékkal – többek között ezt mérte az Ernst & Young könyvvizsgáló adó- és tanácsadó vállalat a tegnap közzétett kutatásában.
A felmérés alkalmával nyolc nyugat-európai és öt kelet-közép-európai országból összesen 1300 vállalati alkalmazottat kérdeztek meg telefonon, miként viszonyulnak a cégen belüli csalások, vesztegetések megelőzéséhez és leleplezéséhez. A jelentés szerint a kontinens más országaihoz hasonlóan hazánkban is minden ötödik munkavállaló véli úgy, hogy 2006-ban történt valamilyen csalás kenyéradó vállalatánál, ám míg Nyugat-Európában a válaszadóknak csak nyolc százaléka menne el szó nélkül egy ilyen eset mellett, addig Magyarországon ugyanez az arány húsz százalékra rúg. Ezen dolgozók 45 százaléka azért hallgatna, mert úgy vélik, az általuk tett bejelenés nem fontos. Szomorú adat ugyanakkor, hogy a bejelentéstől tartózkodók mintegy 21 százaléka félelemből hallgat: attól tart, hogy valamilyen megtorlást szenved, például a felettesétől.
Kühn János, az Ernst & Young visszaélési-kockázatkezelési szolgáltatások ügyvezetője a kutatás alapján így fogalmazott: összességében a munkavállalók elismerik a vállalati visszaélések és csalások megelőzésének fontosságát, s azt is tudni vélik, hogyan kellene ezt cégüknél kezelni. Elvárásaik azonban egyelőre nem találkoznak a gyakorlattal. – Az eredményekből úgy tűnik, a hazai munkavállalók nem érzik, milyen fontos szerepük van cégük életében, ezért tudatosítani kellene bennük, hogy ők a cég motorjai. Ehhez persze a cég felsővezetőinek éreztetniük kellene, hogy az alkalmazottak átlátható, etikus környezetben dolgozhatnak, ahol számít a véleményük, s nincs mitől félniük – fogalmazott Kühn.
A kutatás egyik sarkalatos pontja volt az etikai kódex, mint az értékrend tükrözője. Magyarországon a válaszadók csupán 59 százaléka tud arról, hogy a cégénél van etikai sorvezető. Gyakorlati alkalmazását tekintve – amennyiben van – Nyugat-Európában 70 százalék, míg itthon (56 százalék), s Közép- és Kelet-Európában (60 százalék) jóval kevesebben gondolják úgy, hogy vállalatuknál annak valós szerepe lehet.