Az elmúlt napokban valóságos sajtó- és politikai hadjárat indult a magyar miniszterelnök ellen Szófiában. A háttérben egy európai parlamenti jelentéstervezet és az Észak-Macedóniával kapcsolatos érzékeny nemzeti kérdések állnak.
A feszültség a napokban elfogadott EP-jelentéstervezet körül forrósodott fel, amely az Észak-macedón Köztársaság uniós előrehaladását méltatta. A dokumentumot az Európai Parlament külügyi bizottsága 40 igen, 19 nem szavazattal és 10 tartózkodással fogadta el. A bolgár nemzeti érzékenységet különösen az borzolta, hogy az EPP által javasolt szóbeli módosítás – amely a „macedón nyelv és identitás” modern meghatározására irányult – nem került be a szövegbe. A főbb frakciók, köztük az EPP, az S&D, a Renew Europe és a Zöldek közölték: írásban terjesztik be ugyanazt a módosítást a plenáris ülésre.
Szófia 2020 ősze óta blokkolja nyugati szomszédja csatlakozási tárgyalásait, feltételül szabta, hogy Szkopje építse bele alkotmányába a bolgár etnikai kisebbségre való utalást, melyet az előző neoliberális északmacedón vezetés már elfogadott. A Mickoszki-kormány azonban elutasította arra hivatkozva, hogy csak akkor hajlandó módosítani az alkotmányt, ha Bulgária előbb jóváhagyja Észak-Macedónia uniós tagságát.
Kiszivárgott beszélgetések szerint Mickoszki sok pénzt költött lobbizásra Brüsszelben, dicsekedett is, hogy előre tudott mindent a készülő jelentés tartalmáról.
A szófiai politikai térfélen közben megindult a vádaskodás. Radan Kanev, a neoliberális Folytatjuk a változást–Demokratikus Bulgária pártszövetség EP-képviselője a Facebookon azt állította, hogy a Fidesz három képviselője a bolgár érdekekkel szemben szavazott.
Orbán Viktor EP-képviselői blokkolták a bolgár érdekeket szolgáló módosító indítványt
– írta Kanev.
A vádakra Georgi Markov Magyarországon élő egykori alkotmánybíró reagált. Szerinte
Kanev bizonyára napszúrást kapott, a bolgárokat meg debileknek nézi.
Hozzátette, hogy a bolgár EP-képviselők közül többen is megszavazták korábban a Magyarország elleni hetes cikkely szerinti eljárást: „Mint hal a vízben hallgattak, amikor a magyarok szavazati jogát akarták megvonni az EU-ban.”
Markov szerint különösen visszás, hogy most vádolják Orbánt, miközben alig fél éve éppen ő segített bejuttatni Bulgáriát Schengenbe, a magyar EU-elnökség befolyását is mozgósítva.
A botrányba a bolgár nacionalista Vazrazsdane (Újjászületés) párt is bekapcsolódott. Kosztadin Kosztadinov pártelnök a bolgár parlamentben szólalt fel:
Tegnap Bulgária megalázó vereséget szenvedett. Térdre kényszerítettek minket egy kis ország érdekében, amelynek nincs múltja, kétes jelene és még kétesebb jövője.
Szerinte az RNM EP-képviselők „megfizetésével” ért el sikereket, és az elfogadott dokumentum „csak protokollszerűen” említi a bolgárokat.
Jelenleg Észak-Macedóniában letartóztathatnak, ha valaki azt mondja: bolgár vagyok
– mondta.
Elvették a nyelvünket, a nemzeti identitásunkat, most meg a pénzünket is. A bolgár kormánynak tegnap azonnal le kellett volna mondania.
Bojko Boriszov, a GERB vezetője igyekezett csillapítani a hangulatot, amikor azt mondta:
Semmi végzetes nem történt. Az EPP a legerősebb párt az EP-ben, és mindent megteszünk a bolgár történelem védelméért
Hozzátette:
Ha én lennék miniszterelnök, ez nem történt volna meg. Elképzelhetetlen, hogy Viktor ellenem fordult volna?
– mondta ironikusan. Boriszov szerint ő maga is egyeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a bolgár álláspont védelmében.
A bolgár EP-képviselők a „Brüsszel 1” műsorban azt nyilatkozták: folytatják magyarázó kampányukat, és elvárják, hogy az EU minden szintjén – politikai és intézményi fórumokon egyaránt – reagáljanak arra, hogy egy tagjelölt ország miniszterelnöke visszaél az EP-jelentésekkel és elfogadhatatlanul torzítja a politikai folyamatokat. Újból hangsúlyozták, hogy Bulgáriának nincsenek új követelései, csak azokat kéri számon, amelyeket már korábban elfogadtak – köztük az alkotmányos változásokat és a bolgár kisebbség jogainak biztosítását.
