Érdi küzdelem a súlyos örökséggel

Milliárdok tűntek el az érdi önkormányzat gazdálkodásából az előző MSZP-s vezetés ideje alatt, és ezzel a súlyos örökséggel csak mindenkivel együttműködve birkózhatunk meg – indokolta lapunknak adott interjújában T. Mészáros András fideszes polgármester, hogy miért maradt posztján a korábbi SZDSZ-es alpolgármester. Bár a szocialisták elutasították a jobboldal ajánlatát a több mint 60 ezres város felvirágoztatására, ha sikerül helyreállítani a szétzilált viszonyokat, a polgármester szerint Érd és környéke valódi otthona lehet az itt élő embereknek.

Érd éppen egy éve lett megyei jogú város, az ősszel pedig egy új kistérség központja lehet Pest megyében. Ön kilenc hónapja nyert a polgármesteri választáson, és sokan gondolhatják: könnyű a dolga, hiszen egy fellendülő település élére állt…
– Ellenkezőleg: tavaly októberben súlyos örökséget vettünk át a szocialistáktól, akik Érden lényegében kiestek a hatalomból, hiszen a huszonnyolc tagú képviselő-testületben mindössze kilenc képviselőjük maradt. Amikor a Fidesz átvette a város irányítását, kiderült, hatalmas a káosz. Az előző vezetés meglehetősen szétzilált viszonyokat hagyott ránk az egészségügyben, a közoktatásban és a közlekedésben egyaránt. Idén március elsején elfogadtuk az első új költségvetést, és még az MSZP-s képviselők között is volt, aki meglepődött azon, hogy mekkora hiányt hagytak maguk után.
– Mekkorát?
– Pontosan 3,6 milliárd forint hiányzik a kasszából. Ennek egy részét folyószámlahitel, illetve a működtetésre felvett kölcsönök teszik ki. Nemcsak a tény, e hiány felhalmozása elképesztő, de az aktuális problémák megoldását tekintve is súlyos gondot jelent. Például csak az oktatásügyre a jelenleginél egymilliárd forintnál is többet kellene fordítanunk, de a kormányzati megszorítások, a normatívák csökkentése miatt egyelőre nincs pénzünk. Intézményeink gyalázatos műszaki állapotban vannak, így nem csoda, hogy az itt élő, közel 7000 iskolás korú gyermek közül csak 4300 tanul a városban, a többieket szüleik a szomszédos településekre vagy Budapestre íratják be. Az előző évek mulasztásai azt jelentik, hogy további ötmilliárd forintnyi állami támogatástól esünk el.
– Önöket sem kerülte el a több mint egy évtizeddel ezelőtti Bokros-csomag után most a Gyurcsány-csomaggal ismét országossá terebélyesedő iskolabezárási hullám?
– Nemrég be kellett zárni a II. Lajos Általános Iskolát. Ezért a kormányt, az önkormányzat előző vezetését és a Gyurcsány-kormány megszorító intézkedéseit lelkesen támogató érdi szocialistákat terheli a felelősség. Pedig mindenki tudta, az előző vezetés is, hogy folyamatosan csökken a tanulói létszám: 2003-ban még 157 gyermek volt az iskolában, idén már csak 70 diák járt ide, a következő tanévre mindöszsze négy elsős jelentkezett. Már évekkel ezelőtt be kellett volna avatkozni, felmérni, milyenek a körzet beiskolázási igényei. A közgyűlésünknek ebben a helyzetben már nem volt mozgástere. Ugyanakkor arról is határoztunk, hogy létrehozzuk az iskolabusz-hálózatot, mert nem engedhetjük meg, hogy kisdiákok százai kóboroljanak a városban, hátizsákkal a vállukon.
– Mindezek fényében a megyei jogú város státusa tehát csupán „bokréta Érd kalapján”?
– Nem. Az új vezetés első dolga az volt, hogy megalkossa a város hosszú távú gazdasági koncepcióját, a reformkorban Érdet felvirágoztató Batthyány Fülöpről elnevezett Batthyány-programot. Az elmúlt kilenc hónap azzal telt, hogy e program mentén konszolidáljuk a szocialistáktól örökölt áldatlan pénzügyi helyzetet, s erre az alapra olyan várost építsünk, amely valóban otthont jelent az itt élőknek. Az egy évvel ezelőtt kapott cím arra kötelez minket, hogy ez a több mint 60 ezres lélekszámú s évente mintegy ezer fővel gyarapodó város a közigazgatás és a közszolgáltatások területén minőségi, az eddiginél jóval fejlettebb ellátást nyújtson polgárainak.
– Nem lesz ez bajos, különösen úgy, hogy például az előző ciklus szocialista többsége – jelentős díjcsökkentés és hálózati fejlesztés ígéretével – huszonöt évre eladta a térségi vízi közművet?
– Óriási felelőtlenség volt a közmű-privatizáció, mi tiltakoztunk ellene, de a szocialista városvezetés nem hallgatott érveinkre. A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. francia tulajdonosainak eladott víz- és csatornahálózat több település, közöttük Tárnok, Törökbálint és Százhalombatta ellátását végzi, azonban az ígéretekkel szemben a magánosításnak eddig csak a hátrányait tapasztaltuk, ami főként Érdet sújtja. Oda jutottunk, hogy városunk a víz- és a csatornadíjak tekintetében az ország öt legdrágább települése közé tartozik. Az ügyben egyébként több per is folyamatban van, és mindent meg fogunk tenni azért, hogy visszavegyük a vízi közmű többségi tulajdonrészét. Például Perbálnak már felajánlottuk, hogy megvásároljuk az általuk birtokolt kis hányadot, és ajánlatunk minden érintett településre vonatkozik.
– Csakhogy az érdi kistérség egyelőre meg sem alakulhat, ugyanis a köztársasági elnök nem írta alá a parlamentben elfogadott kistérségi törvényt, mert a kormány önkényesen akart megszüntetni más kistérségeket.
– Az Érd, Diósd, Tárnok és Százhalombatta alkotta kistérséget az érintett települések kezdeményezték, és az ilyenkor szükséges döntések minden szempontból megfeleltek a jogszabályoknak. Az országban mi vagyunk az elsők, akik úgy döntöttünk, hogy kiválunk a szomszédos – esetünkben a budaörsi – kistérségből, és önkéntes alapon társulunk. A napokban már találkoztam is a másik három polgármesterrel, és abban bízunk, hogy a kormány még a nyáron átdolgozza a törvényt, és csupán néhány hetet csúszhat majd a szeptember elsejére tervezett hivatalos megalakulás.
– Már vannak előkészített pályázataik?
– Három kiemelt projektünk van. A legnagyobb egy multifunkcionális egészségügyi központ kialakítása, amely a térségből évi 500 ezer járó beteg ellátását tenné lehetővé Érd és Tárnok között. A tervezett 6,4 milliárd forintos beruházás uniós pályázatának benyújtását a regionális fejlesztési tanács is támogatta. A városban kialakítandó területi integrált szakképző központ 1,3 milliárd forintos pályázata is szerepel a támogatást nyert listán. Pénz hiányában elutasították azt a fejlesztési tervünket, amely Érd közlekedését tenné könnyebbé azzal, hogy a városban párhuzamosan futó vasúti sínek egyike alatt alagútban, másika fölött egy hídon vezetné el a keresztirányú forgalmat, így a városközpont mai terhelése harmadára csökkenne. Ugyanakkor az úgynevezett regionális „ovisuli” pályázaton 200 millió forintot igényeltünk a Gárdonyi Géza Általános Iskola átépítésére, sőt, ősszel ismét jelentkezünk a Vörösmarty-gimnázium felújítási programjával.
– Ha nyernek, akkor az MSZP–SZDSZ-es kormányzat ebben a térségben mentesülhet az elfogultság vádja alól. Ugyanakkor fideszes polgármesterként az előző vezetésből gyakorlatilag átemelte csapatába Csőzik László szabad demokrata alpolgármestert, aki pozíciójánál fogva szintén felelős lehet az ön által emlegetett súlyos örökségért. Miért tett ilyen nagylelkű gesztust, amikor ez fordított esetben a balliberális oldal részéről elképzelhetetlen lenne?
– Amikor Tarlós István főpolgármester-jelöltként elindult a választáson, azt mondta, hogy győzelme esetén lesz szocialista főpolgármester-helyettese is. Egyetértek vele. Hiába van stabil jobboldali többség, egy várost csak együttműködve lehet építeni, fejleszteni. Ezt tudja Jánosi György szocialista országgyűlési képviselő és Csőzik László is. Csak az érdi szocialista frakció nem tudja. Tavaly októbertől egy új világ kezdődött a közgyűlésben: a KDNP és a Fidesz főállású alpolgármesterei mellett az SZDSZ-es politikust kértem fel munkám segítésére. Sok alapvető kérdésben eltérő a véleményünk, de Érdről mindannyian hasonlóan gondolkodunk, és pártpolitikától függetlenül mindent megteszünk a város érdekében. Ez az alapja az együttműködésnek. Az örökség, a többmilliárdos hiány ügyében valóban minden érintett szerepét vizsgálni kell, de a felelősség elsősorban a volt MSZP-s polgármesteré, Döcsakovszky Béláé. Egyébként a súlyos vereséget szenvedett szocialistáknak is felajánlottam az együttműködési lehetőséget, ám ők nemet mondtak Érd és az itt élők érdekeinek közös képviseletére.