Olyan precedensértékű határozatot hozott a napokban a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság, amely új irányt szab a magyar gyülekezési törvény módosításának és a hazai jogalkalmazásnak – nyilatkozta lapunknak Grespik László ügyvéd. A nemzetközi bíróság ugyanis július 17-én hozott határozatában kimondta: jogszerű volt a 2002. december 1-jén a budapesti Kempinski Hotelnél tartott tüntetés, és a tömeg feloszlatása „a békés gyülekezési jog aránytalan korlátozása” volt, amivel a hatóság megsértette a római egyezményt. A bíróság megállapította: nem bizonyítható, hogy a megmozdulás a közrendet veszélyeztette volna, vagy azt szerették volna megzavarni a résztvevők. A határozat alapján a magyar államnak kétezer eurót kell fizetnie a három kérelmezőnek, köztük a Kossuth téri tüntetésekről ismert Lanczner „Satu” Ferdinándnak.
Emlékezetes, Erdély elcsatolásának évfordulóján azért gyűlt össze mintegy négyszáz fős tömeg a Kempinski Szálloda előtt, mert kiderült: Medgyessy Péter akkori miniszterelnök pezsgővel koccintott a románok nemzeti ünnepén Adrian Nastase román kormányfővel. A spontán módon öszszegyűlt tömeget a rendőrség végül arra hivatkozva oszlatta fel, hogy a demonstráció jogellenes, mert nem jelentették be három nappal korábban.
Az ügy korábban megjárta már a magyar bíróságokat, de azok a rendőrség álláspontját fogadták el, és elutasították a három magánszemély keresetét. Ehhez képest Strasbourgban megállapították: a magyar bíróságok (köztük a Legfelsőbb Bíróság) nem vizsgálták meg kellő alapossággal, hogy a tüntetés békés céllal szerveződött-e, ami a kérelmezőket képviselő Grespik László szerint súlyos kritika a hazai igazságszolgáltatásnak.
A határozat körvonalazta a hatályos hazai jogszabályokban egyelőre nem szereplő „spontán tüntetés” fogalmát, miszerint az előre be nem jelenthető tüntetés jogszerűnek tekinthető mindaddig, amíg békésen, rendbontás nélkül zajlik. Grespik László hangsúlyozta: az európai bíróság elfogadta az általa megalkotott és definiált „spontán tüntetés” kifejezést, amely azt jelenti, hogy a tüntetés okául szolgáló eseményről való tudomásszerzés és a tüntetés ésszerű időpontja között nem telik el három nap. Vannak ugyanis olyan események, amelyekről csupán néhány órával korábban szereznek tudomást az emberek, viszont az arra való reagálásnak három nappal később már nem lenne értelme. A nemzetközi bíróság határozata szerint tehát nem az a lényeg, hogy egy tüntetés be van-e jelentve, hanem hogy megőrzi-e békés jellegét – hangsúlyozta az ügyvéd.
Grespik szerint a precedensértékű határozat nagyban befolyásolja majd a hazai törvényalkotást és jogalkalmazást is. Ugyanis a gyülekezési törvény módosításánál az Országgyűlés nem hagyhatja figyelmen kívül a strasbourgi bíróság megállapításait, mint ahogy a folyamatban lévő hazai perekben a bíróságoknak is figyelembe kell azokat venniük. Emlékeztetett: ősszel folytatódik a Fővárosi Bíróságon az október 23-i tömegoszlatások jogszerűtlenségének megállapítására indított per, amelyhez az általa képviselt 250 felperes újabb adut kapott a nemzetközi bíróság határozatával. Az ügyvéd nagy szakmai sikernek tartja az Európai Emberi Jogi Bíróság határozatát, amely egyben elégtételt is jelent számára.
Mint arról beszámoltunk, a kétharmados gyülekezési törvény módosítására indított ötpárti tárgyalások a közelmúltban elakadtak. A kormány többek között azt tervezte, hogy a spontán gyülekezést is bejelentéskötelessé teszi.
A 2002. december 1-jei, botrányos koccintás első évfordulója sem múlt el jogsértő rendőrségi fellépés nélkül. 2003. december 1-jén ugyanis a hatóság megakadályozta, hogy a Lelkiismeret ’88 egyesület Medgyessy Péter háza elé vonuljon, tiltakozásul az egy esztendővel azelőtti, hazaárulással felérő pezsgőzés ellen. A Fővárosi Bíróság 2005-ben jogerősen megállapította, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) sorozatos jogsértéseket követett el, amikor meggátolta a tüntetők akcióját. A bíróság szerint az alapvető hiba az volt, hogy anélkül oszlatták fel a tüntetést, hogy a rendezvény megtartását előzőleg megtiltották volna. Jogsértő volt, hogy a feloszlatás okaként azt jelölték meg: a rendezvény elvesztette békés jellegét, mert a résztvevők hazaárulónak, ávósnak, munkásőrnek nevezték a rend őreit és egyes politikusokat. Ugyanis az ítélet szerint a tüntetés attól még békés marad, hogy a résztvevők sértő kijelentéseket tesznek – ezt nem a feloszlatás orvosolhatja, hanem a személyiségi jogi per. Ráadásul a gyülekezési törvény szerint a tervezett létszám túllépése sem feloszlatási ok. Végül a BRFK-nak százezer forint perköltséget kellett megfizetnie Kocsis Imrének, a Lelkiismeret ’88 vezetőjének.
Az akkor még Gergényi Péter által irányított BRFK-nak a 2003. decemberi jogsértése csupán egy volt a sok közül. Számos jogerős bírósági ítélet született arról, hogy Gergényiék törvénysértő módon akadályoztak meg vagy oszlattak fel tüntetéseket mondvacsinált indokokkal az elmúlt esztendőkben. Gergényi „áldásos” munkájára a koronát végül tavaly szeptemberben, illetve október 23-án tette fel. Az eredmény: gumilövedékkel kilőtt szemek, könnygázgránáttal megcsonkított végtagok, összevert, törvénytelenül letartóztatott, megalázott emberek. A BRFK vezetőjét előbb kitüntették, majd a közelmúltban eltávolították posztjáról.
origo.hu
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat
