Hivatalosan is lezárult kedden éjfélkor a brit hadsereg 38 éve kezdődött észak-írországi küldetése. Tegnaptól kezdve hivatalosan is egyedül a rendőrség dolga lesz a biztonság fenntartása Észak-Írországban, ahol ugyan továbbra is állomásozni fog a brit hadsereg ötezer fős egysége, de a londoni kormány ezeket a katonákat hivatalosan csak külföldi bevetésekre szánja. A katonák számának jelentős mértékű csökkentéséről a brit kormány már két évvel ezelőtt határozatot hozott.
Mind brit, mind az ír kormány örömmel fogadta a brit hadsereg leghosszabb küldetésének szimbolikus lezárását. Ennek alkalmából az észak-írországi protestáns, koronahű Demokratikus Unionista Párt (DUP) a brit hadsereg áldozatait méltatta. Az úgynevezett Banner-művelet 38 éve alatt 763 brit katona vesztette életét az északír konfliktusban. A katolikus köztársasági mozgalom, a Sinn Féin politikusai ezzel szemben kiemelték, hogy a katolikus írek megszállóként tekintettek az Észak-Írországban állomásozó brit katonákra, akik elnyomó rendszert tartottak fenn a tartományban.
A II. Henrik angol király XII. századi uralkodásáig is visszavezethető, az 1960-as években erőszakba torkolló északír konfliktus története már 1998-ban fordulóponthoz, a tartós politikai stabilitás fejezetéhez érkezett, amikor a nagypénteki békeegyezmény értelmében északír kormány, illetve nemzetgyűlés alakulhatott, s a miniszteri posztokat a pártok erejének megfelelően osztották szét. Idén május 8-án pedig Belfastban megalakult a vallási felekezetek hatalommegosztásán alapuló kormány, amelynek felállításáról az északír konfliktus két politikai főszereplője állapodott meg; Ian Paisley, a DUP és Gerry Adams, a Sinn Féin vezetője.
A békéhez hozzájárult az is, hogy az IRA 2005-ben bejelentette, hogy megsemmisíti fegyvereit, lemond a fegyveres erőszakról, és politikai eszközökkel küzd tovább az ír sziget egyesítéséért. Mi több, az IRA politikai szárnya, a Sinn Féin elfogadta törvényes rendfenntartó erőnek az északír rendőrséget.
A brit hadsereg egységeit 1969-ben azután vetették be Észak-Írországban, hogy a térségben kedvezőtlen bánásmódban és kevesebb pénzügyi támogatásban részesülő, gyakran rendőrségi zaklatásoknak kitett, a lakosság egyharmadát képező katolikusok polgárjogi felvonulásokat szerveztek, amelyekre a koronahű protestánsok ellentüntetésekkel válaszoltak. Az elkerülhetetlen összecsapásokat pedig a brit csapatok igyekeztek megakadályozni. A hadsereg vezetői ekkor azt hitték, néhány hétig kell maradniuk, a néhány hétből azonban 38 év lett.
origo.hu
Itt a megrázó felvétel arról, ahogy a tatabányai áruházban betörik egy férfi fejét - videó
