Nyolc és fél százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az év első hét hónapjában, ezzel párhuzamosan több mint másfél százalékkal csökkent a hazai kiskereskedelem forgalma – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett első féléves értékeléséből.
A hatósági áremelések miatt továbbra is a háztartási energia drágulása a legnagyobb (31 százalék), de mostanra az élelmiszerárak tizenkét százalékos növekedése is érezteti hatását. Így mára e tekintetben is megkezdődött a spórolás, és a szeptemberi áremelések miatt az élelmiszer-forgalom visszaesése is tovább folytatódik. A vásárlók takarékoskodása szinte minden téren megfigyelhető: a használt cikkek, a gyógyszerek és az illatszerek kivételével mindenből kevesebb kerül a kosárba. Az emberek kénytelenek spórolni a ruhán, a cipőn, a könyveken és az újságon is, valamint az iparcikk jellegű termékeken.
*
Az iparcikk jellegű termékeken a legjelentősebb, mintegy nyolcszázalékos hanyatlás mutatkozik az év első felében. A KSH szerint a keresetek reálértéke június végéig – 8,6 százalékos infláció mellett – majdnem hat és fél százalékkal alacsonyabb volt, mint 2006 első felében, miközben a háztartások tartozásai rohamosan nőnek. A megszorítások óta egyre gyarapodnak a fogyasztási hitelek, valamint a mind népszerűbb szabad felhasználású jelzáloghitelek – ez utóbbi mértéke a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint két év alatt megháromszorozódott: június végéig 901,5 milliárd forintnyit igényeltek belőle az emberek. A magyar lakosság tehát a rá nehezedő terhek miatt egyre kevésbé tudja szinten tartani megszokott életszínvonalát, mert míg a fogyasztási hitelek aránya drasztikusan nő, addig a KSH számai azt mutatják: mégsem tartós fogyasztási cikkre költjük el a kölcsönöket.
Szakértők szerint ugyanakkor az igazán kemény időszak csak most következik: az éves adatokat vizsgálva, a lakosság csökkenő vásárlásai miatt a hazai kiskereskedelem soha nem látott mélyrepülésbe kezdett, mely a harmadik negyedévben éri el negatív csúcsát. A teljes piac idén három-négy százalékos forgalomcsökkenést szenvedhet el, ahogy azt Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Napi Gazdaságnak jósolta. Szerinte a tavalyi folyó áron mért 8300 milliárd forintos forgalom után a kereskedelem 2007-ben inflációs hatás nélkül 7950 milliárdot produkál. A szakértő szerint ez is csak akkor fordulhat elő, ha a háztartások az év végén lazítanak költségvetésükön és az eddiginél nagyvonalúbban költekeznek majd.
A kiskereskedelem hanyatlása viszont egyáltalán nem érinti a nagy alapterületű áruházakat működtető multikat. Ahogy azt a KSH is megerősíti, az eladások több mint kilenctizedét koncentráló vegyes termékkörű üzletek (hipermarketek, szupermarketek, vegyesboltok) még így is növekedést értek el. Mindebből az tükröződik, hogy a kevesebb pénzt is inkább a multikhoz vitték az emberek. A Nielsen piackutató cég szerint tavalyhoz képest két százalékkal emelkedett a szupermarketek élelmiszer-piaci részesedése 2007 első fél évében, míg a hipermarketeké egy százalékkal.
Csaknem ezerkétszáz kis élelmiszerbolt szűnt meg tavaly, ami ötszázalékos csökkenést jelent a korábbi időszakhoz mérve. Ráadásul az ötven négyzetméternél kisebb üzletek bírják legnehezebben a versenyt: hanyatlásuk üteme két évig hat-hat, tavaly azonban már nyolc százalék volt. Még mindig nő viszont a valamelyik kereskedelmi lánchoz tartozó, nagy eladóterű, modern boltok piaca – egyik évről a másikra húsz százalékkal. Például a hipermarketek (2500 négyzetméternél nagyobb eladótérrel) száma öt év alatt több mint duplájára nőtt, és tavaly év végén már 109 működött belőlük. Mára a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem piacának bevételéből majdnem minden harmadik forint az Auchan, a Cora, az Interspar vagy a Tesco pénztárába vándorol.
origo.hu
Rátámadt a kalauzra egy férfi
