Orosz nyomásgyakorlás?

A gázellátás tekintetében hiányzik a közös európai uniós energiabiztonsági politika és az EU-tagállamok együttműködési készsége – állapították meg a lengyelországi Krynicában rendezett XVII. gazdasági fórum Az EU energiabiztonsága elnevezésű beszélgetésének résztvevői. Egyetértés volt abban is, hogy az orosz Gazprom túlzottan nagy befolyást gyakorol az európai gázpiacra.

Mind a gázhoz, mind az olajhoz valaha egyszerű termékként viszonyult az Európai Unió, manapság azonban már a politikai nyomásgyakorlás egyik eszköze – hangoztatta a beszélgetésen az energia- és biztonságpolitikával foglalkozó lengyel Sobieski-intézet szakértője. Tomasz Chmal szerint ami Lengyelországgal, Fehéroroszországgal és Ukrajnával történt, örökre megváltoztatta az EU gondolkodásmódját, és előtérbe került a közös energiapolitika kérdése. Mint emlékezetes, a Gazpromnak korábban Minszkkel, Tbiliszivel és Kijevvel gáz-, illetve olajárvitái voltak, amelynek révén akadozott Kelet- és Közép-Európába a szállítás.
Nem egészséges, ha egyetlen fő ellátó van jelen a piacon, függetlenül attól, milyen üzleti tevékenységről beszélünk, az ellátottak ugyanis kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek – utalt a Gazprom egyeduralkodó gázpiaci szerepére Rafal Oleszkiewicz, a lengyel PGNiG gáz- és olajvállalat stratégiai igazgatója. „Katasztrófa esetén könnyen veszélybe kerülhet az ellátás, akkor nem számítanak sem az aláírt szerződések, sem a kölcsönös jóindulat” – tette hozzá. Csatlakozva mondandójához, Václav Bartuska, a cseh külügyminisztérium energiaügyi nagykövete úgy vélte, Közép-Európa rövid távon biztonságban érezheti magát a gáz- és olajellátással kapcsolatban, nehéz elképzelni azonban, hogy Oroszország hosszú távon képes fenntartani a szolgáltatás jelenlegi ütemét.
Az EU-nak ezért közös energiapolitikára van szüksége, nem helyénvaló, hogy mindegyik tagállam külön stratégiát folytat – hangsúlyozta Thor Otto Lohne, a norvég Gassco alelnöke.