Mintha az utóbbi időben tartózkodna a Fidesz az utcai nagygyűlésektől. Mi az oka, hogy a gyurcsányi hazugságbeszéd évfordulóján nem nyilvános helyszínen tartották rendezvényüket, hanem egy fedett, zárt épületben, meghívottak előtt? Félnek valamitől?
– A helyszín kiválasztásában nem az játszott szerepet, hogy fedett vagy nem fedett. Természetesen a jövőben is lesznek – ahogy eddig is voltak – olyan megemlékezések, rendezvények, amelyeket az utcán rendezünk. Ettől a demokratikus országokban bevett gyakorlattól nem mi félünk. Vannak ugyanakkor olyan politikusok, közszereplők, akik az „utcán való politizálást” 17 évvel a rendszerváltást követően is az ördögtől való rosszként írják le. Márpedig a rendszerváltoztatásnak az egyik legfontosabb vívmánya éppen a gyülekezéshez való jog érvényesítése volt. Azt a jogot, hogy az emberek nyilvánosan is hangot adhassanak a véleményüknek, élhessenek a szólásszabadsággal, nem lehet elvitatni. Meg kell nézni, hogy Nyugat-Európában milyen hatalmas tömeggyűlések, szakszervezeti tüntetések vannak, amelyek ott a világ legtermészetesebb dolgának minősülnek.
– Eldöntötték már, milyen kampányt folytatnak a népszavazás előtt? Házról házra mennek, alternatív módszereket vetnek be, vagy a szokásos plakát- és médiareklámokban bíznak?
– Már korábban tettünk egy javaslatot a választások, szavazások olcsóbbá tétele érdekében. Javaslatunk szerint – amely már a népszavazásnál is alkalmazható lenne – eltörölnénk a fizetett politikai reklámokat, mert megtévesztés helyett az emberek tájékoztatására van szükség. Egymilliárd forintot tudnánk megspórolni, s hasznosabb dolgokra fordítani. Sajnos a 2006-os választás megmutatta, hogy Magyarországon nem az számít, milyen célokkal, alternatívákkal száll be egy politikai erő a kampányba, hanem az, hogy mennyi pénzt költ hazugságai népszerűsítésére. A meggyőzés helyett a megtévesztés, a tájékoztatás helyett a félretájékoztatás volt a jellemző, hogy azt ne mondjam: a hazudozás vált a választási kampányokban a kormánypártok fő meggyőző erejévé. Tehát ha van elég pénzed ahhoz, hogy átverd az embereket, akkor meg tudod nyerni a választást annak az árán is, hogy az országot soha nem látott mély válságba sodortad. Így nyert a Magyar Szocialista Párt 2006-ban.
– Nem naivitás azt hinni, hogy a kormánypártok támogatják ezt az indítványt?
– Ha a tisztességes tájékoztatásban lennének érdekeltek, akkor támogatniuk kellene. Hiszen léteznek közszolgálati médiumok, a pártoknak pedig vannak aktivistái, akik tájékoztatni képesek az embereket. Lehet rendezvényeket szervezni, ahol az érdeklődők megismerhetik a különféle álláspontokat. Nem a demokrácia megerősítését eredményezné, ha Magyarországon büntetlenül és korlátlanul lehetne használni a pénzen vett megtévesztés és átverés eszközét. Gyurcsány Ferenc és társai sokat beszélnek az állam kiadásainak csökkentéséről, a takarékoskodásról, amelyet magukon kezdenek. Ezek után kérdés, hogy milyen indokokkal utasíthatnák el javaslatunkat. De persze naivak sem lehetünk, hiszen az a kormány, amely duplájára emeli aa miniszterek fizetését, és nem átall páncélozott luxusautókat vásárolni a szociális válság közepette, nyilvánvalóan nem gondolja komolyan az állam olcsóságára és hatékonyságára vonatkozó elképzeléseket sem.
– Mintegy kétmilliárd forintot szán a kormány az úgynevezett reformok népszerűsítésére, elfogadtatására. Ezzel szemben nehéz lesz felvenni a küzdelmet pusztán aktivistákkal és sajtótájékoztatókkal.
– Gyurcsány Ferenc annyira semmibe veszi az embereket, hogy a megsarcolásuk után még el is akarja nekik magyarázni, miért jó nekik, ha megfizethetik az ő hazugságainak és a kormány alkalmatlanságának árát. Kicsit arra emlékeztet mindez, amikor régen azt mondták: „Érted jöttünk, elvtárs, nem ellened!”, és már lehetett is beszállni a fekete autóba. Ugyanakkor milliárdokon elfogadtatott hazugsággal egy ideig hatalmon lehet maradni, de sokáig nem. Egyre több ember mondja: elég volt! Hosszú távon nincs az a sok milliárd forint, amivel egy illegitim, mindenfajta társadalmi támogatást és felhatalmazást nélkülöző kormányt a hatalomban lehet tartani.
– Mit gondol, egy esetleges sikeres népszavazás után automatikusan távozik majd a hatalomból a kormány?
– A Fidesz számára a jelenlegi válság megoldásaként csak demokratikus és erőszakmentes eszköz jöhet szóba. Ezért mindent megteszünk a népszavazás sikeréért. A sikeres népszavazás után pedig a többi az embereken múlik.
– A szocialisták szerint árulkodó, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök csak 5-8 percet töltött Orbán Viktorral, míg Gyurcsány Ferencre sokkal több időt szánt, s látványosan megértették egymást.
– Külföldi állami vezetők magyarországi látogatása esetén semmilyen szabály, protokoll nem írja elő, hogy az ellenzék vezetőjével is találkozzanak. Orbán Viktornak azonban régóta jó kapcsolata van a francia államfővel, egyrészt az Európai Néppártban végzett közös munkából, másrészt a közös politikai értékrendszerből fakadóan. A találkozó eredményessége tekintetében sem lehet panasz, hiszen Nicolas Sarkozy meghívta a Fidesz elnökét Franciaországba az UNP kongresszusára. Nicolas Sarkozy látogatását viszont szánalmas szervezési bakik övezték, amiket a kormány és a hozzájuk hű sajtó megpróbálták elkendőzni, ezért találtak ki mindenféle képtelen magyarázatot. Azt, hogy Demszky Gábor lekéste a francia köztársasági elnökkel közös programját, nem lehet másként jellemezni, mint hogy égés. Az pedig, hogy a főpolgármester mindezt a közlekedési nehézségekkel indokolta, enyhén szólva is vicces. Mintha nem ő lenne 17 éve az a főpolgármester, aki felelős azért, hogy a fővárosban autóval két dolgot lehetetlen csinálni: menni és megállni. Ha már a bakiknál tartunk, érdemes megjegyezni Gyurcsány Ferencről, hogy nem beszél franciául, márpedig Sarkozy parlamenti beszédekor Gyurcsány Ferenc a parlamenti patkó közepén ült, és nem volt a fülében tolmácsgép.
– Lehet, hogy a kormányfő már önmagát is átveri?
– Gyurcsány Ferenc megpróbált úgy csinálni, mintha értené a beszédet, mindenfajta gesztusokkal jelezte a beszélő felé, hogy mennyire egyetért vele, miközben fogalma sem volt arról, mit mond a francia elnök. A stábja egyik tagja nagyjából Sarkozy beszéde felénél robogott be a parlamenti ülésterembe a beszéd magyar nyelvű változatával.
– A kisebbségi kérdések terén nem éppen a kívánatos magyar álláspontot képviseli Sarkozy, vélhetőleg a franciaországi baszkok és a breton népcsoport miatt, bár Kóka János is időszerűtlennek nevezte az autonómia és a kollektív jogok ügyét. Hogyan lehet feloldani ezt az ellentétet az egyébként testvérpárt Fidesz és UNP között?
– Nincs két olyan párt még egy pártszövetségen belül sem, amelynek az álláspontja minden részletkérdésben megegyezne. Ugyanakkor nem gondolom, hogy nekünk a határon túli magyarokkal kapcsolatos álláspontunkat másokhoz kellene igazítanunk.
– Bár jelenleg mintegy egymillió szavazó a különbség az MSZP és a Fidesz között, ebben az évben nem igazán tudta növelni népszerűségét a legnagyobb ellenzéki párt. A bizonytalanokat, illetve azokat, akik kiábrándulnak a szocialistákból, nem tudja magához csalogatni a Fidesz, mint ahogy sok jobboldali is kiábrándul a tehetetlen politikájukból. Nem tekintik ezt kudarcnak?
– Soha ilyen hosszú ideig, ekkora különbséggel nem vezetett ellenzéki párt a nagyobbik kormánypárt előtt az újkori magyar demokrácia történetében. Gyurcsány Ferencről ma már az emberek 80 százaléka úgy vélekedik, hogy rosszul végzi a dolgát. A népszerűségi listákon már csak Kóka János és Horváth Ágnes van mögötte. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha egy kormány folyamatosan hazudik, és nem tiszteli az embereket, akkor az kihat a politika teljes egészének megítélésére is, és sajnos ez jó néhány embert visszatart attól, hogy bármifajta politikai állásfoglalást tegyen. Ugyanakkor egy szociális kérdésekről szóló népszavazás esetén ezek az emberek bátran foglalhatnak állást, hiszen a saját jövőjükről, annak legfontosabb kérdéseiről dönthetnek.
– Napról napra egyre több korrupciós ügy válik ismertté, szinte hetente lebukik egy szocialista politikus. Zuschlag Jánost és társait bűnszervezetben elkövetett csalással vádolja az ügyészség. Ön szerint kik lehetnek az ifjú szocialista politikus valódi (tettes)társai, kiderül-e egyáltalán az igazság?
– A kormány a demokrácia mezsgyéjén kívül tanyázik, az MSZP pedig egyre kilátástalanabb harcot vív a törvényes renddel. Kirobbant az új Tocsik-ügy, amelynek szálai egészen Gyurcsány Ferenc dolgozószobájáig vezetnek. Veres János pénzügyminiszter egykori üzlettársa három és fél évet kapott adócsalásért, a legfőbb ügyész pedig egy MSZP-s képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte közokirat-hamisítás gyanúja miatt. Bármilyen magas rangú szocialista politikusok is érintettek az új Tocsik-ügyben, az igazságnak ki kell derülnie. Látszik is a pánik a túloldalon. Több újságíró jelezte már, hogy Gyurcsány havi több százezer forintért foglalkoztatott kommunikációs főtanácsadója arra próbált meg rávenni egy-két médiumot, hogy keverjenek bele az ügybe néhány ifjúságpolitikával foglalkozó képviselőt a mi oldalunkról is. Úgy tűnik, eszközökben tényleg nem válogatnak: legyen szó lopásról, csalásról vagy besározásról.
Mutatjuk, mit kell tennie annak a szerencsésnek, aki megnyerte a hatos lottó főnyereményét