Mohamed Ziaul Hakkhoz, a Pakisztánt 1977-től 1988-ig uraló tábornokhoz hű erőket gyanúsította meg Benazir Bhutto volt kormányfő az őt ünneplő negyedmilliós tömegben végrehajtott merénylettel, amelyben 139 ember életét vesztette, több mint ötszáz pedig megsebesült. Az áldozatokat két detonáció követelte. Előbb egy kézigránát robbant fel, majd egy öngyilkos merénylő repítette levegőbe magát. A több mint húsz rendőr mellett a halottak nagy része a Bhutto vezette Pakisztáni Néppárt (PPP) tagja volt. A párt és a volt miniszterelnök férje, Asif Ali Zardari a pakisztáni titkosszolgálatot vádolta meg azzal, hogy hagyta megtörténni a merényletet. Egyelőre nem ismert okból a vérontás után a dél-pakisztáni kikötőváros több negyedében zavargások törtek ki.
A terrorakciót a nemzetközi közvélemény egyhangúlag elítélte. Pervez Musarraf tábornok-államfő a demokrácia elleni összeesküvésről beszélt, és telefonon részvétét nyilvánította fő politikai riválisának. Gordon Johndroe, a washingtoni Fehér Ház szóvivője meggyőződését fejezte ki, hogy a szélsőségeseknek nem sikerül megakadályozniuk Pakisztán demokratizálódását. Vlagyimir Putyin orosz elnök együttérzéséről biztosította Musarrafot. A régióbeli nagy rivális, India pedig azt követelte az iszlámábádi kormánytól, hogy tegyen több erőfeszítést a terror megfékezéséért. A terror elleni közös harcot hangsúlyozta Hamid Karzai afgán elnök is.
Bár az akcióért mindeddig senki nem vállalta a felelősséget, hatósági feltevések szerint a merényletekhez az afganisztáni határvidéken élő törzsi erőknek lehet közük, amelyek kimeríthetetlen utánpótlásul szolgálnak a táliboknak és az al-Kaidának. Ők azért törhetnek Bhutto életére, mert a visszatérő exkormányfő, ha nyögvenyelősen is, de a hatalmi kiegyezés felé halad Musarraffal. Mivel mindkettőjük a terror elleni harc elkötelezettje és az Egyesült Államok nyílt szövetségese, a táliboknak érdekükben áll, hogy meghiúsítsák a Washington számára a legkedvezőbb forgatókönyvet jelentő hatalmi frigyet.
Bhutto hazatérését az a megállapodás tette lehetővé, amely szerint Musarraf új elnöki mandátumának hallgatólagos támogatásáért ejtik az exkormányfő és férje elleni tucatnyi korrupciós vádat. A volt miniszterelnök kényes helyzetben lépett újra szülőföldjére. Noha a másfél héttel ezelőtti elnökválasztást Musarraf megnyerte, a pakisztáni legfelsőbb bíróságnak még döntenie kell, hogy győzelmét nem érvényteleníti-e az államfő hadseregben viselt tábornoki tisztsége. Bhutto azért tért haza, hogy a hatalomba vezesse pártját a januárban esedékes parlamenti választáson, amelyen a PPP győzelmet arathat a Musarraffal szembeni nagymérvű társadalmi elégedetlenség miatt.
Az Egyesült Államok új módszerrel küzd a jemeni húszik ellen
