Donald Tusk huszáros hajrája

Előre hozott országgyűlési választásokat tartanak vasárnap Lengyelországban. A szavazók kegyeiért zajló verseny tehát eldől, korántsem biztos azonban, hogy a kormányalakítás kérdésére is választ kap a negyvenmilliós ország mintegy harmincmillió választópolgára.

A korábbi időszak belpolitikai patthelyzetének köszönhetően kiírt előre hozott választásokat megelőző kampány rövid, de annál intenzívebb volt. A személyeskedéstől és botrányoktól sem mentes időszakban végig fej fej mellett haladt a siker felé a két jobboldali párt, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) és a szabadelvű Polgári Platform (PO), s egyértelmű esélyes továbbra sincs, annak ellenére, hogy Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök (PiS) és Donald Tusk (PO) pártvezetők televíziós vitájából a felmérések szerint a kihívó került ki győztesen.
A közvélemény-kutatások megosztottak, bár legtöbbjük az utolsó napokban 33–36 százalékkal a PO-t tartja befutónak a PiS körülbelül 30 százalékával szemben. Így volt ez két évvel ezelőtt is, amikor a PiS győzelme meglepte a politikai közvéleményt. A PiS minimális célkitűzése, hogy ha nem sikerül az abszolút többséget megszereznie (231 mandátum), elérje legalább a háromötödös többséget (185 képviselő), ami elegendő ahhoz, hogy megakadályozza az egyes törvényjavaslatokra kimondott államfői vétó leszavazását. Jelenleg a parlamentbe biztos bejutónak számít a baloldal egységes választási szövetsége (LiD), amely a szavazatok 10 és 20 százalék közötti hányadára számíthat. Minimálisan, de valószínűleg bejut a Lengyel Népi Mozgalom (PSL), s kis esélye van még erre a radikális jobboldali Lengyel Családok Ligájának (LPR) is. Szinte biztosan kiesik a szejmből a közelmúlt politikai viharaiért leginkább felelősnek tartott Európa-ellenes, radikális Önvédelem (SO).
Elemzők szerint döntő szerepe lehet annak, hogy a külföldön élő lengyelek (mintegy kétmillióan dolgoznak Nyugaton) melyik pártra fognak szavazni. Úgy hírlik, hogy zömmel a PO-t részesítik előnyben, de sokan kétlik, hogy valóban elmennek-e választani. A katolikus egyház, amelynek Lengyelországban mindig fontos közéleti szerepe volt, most hallgat, még közvetve sem áll egyik párt mögé sem. Kivéve a „renitens” Tadeusz Rydzyk atyát, a toruni Radio Maryja és Telewizja Trwam igazgatóját, aki továbbra is a PiS-t támogatja.
Publicisztika a 7. oldalon