Simon Peresz izraeli államfő egy tel-avivi kereskedelmi fórumon többek között így illusztrálta a zsidó állam gazdasági teljesítményét: „Izraelnek példa nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági függetlenségünket, felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot.” Tegnapi számunkban Büchler András, az izraeli nagykövetség szóvivője elismerte az államfő szavait, a szóhasználatot azonban („felvásárlás”) egyszerre nevezte szerencsétlennek és korrektnek. Megpróbáltunk az ügyben hazai zsidó felekezeti vezetőket megszólaltatni. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke indok nélkül utasította el a kommentálás lehetőségét, Streit Sándor, a Mazsihisz közgyűlésének döntő többségét kitevő Budapesti Zsidó Hitközség elnöke azt mondta: „Nem igazán érdekes mindez, és nem igazán miránk tartozik.” Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető elnöke azzal hárította el érdeklődésünket, hogy most nem alkalmas, mert Izraelben, a Holt-tenger partján tartózkodik.
Halmos Sándor, a Debreceni Zsidó Hitközség nyugalmazott ügyvezető igazgatója azonban megkeresésünkre leszögezte: Peresz államelnök kijelentése kétségkívül félresikerült. Azt azonban nem gondolja, hogy a hazai zsidóság fejére hullana vissza antiszemitizmus formájában. Úgy vélte, nincs szó felvásárlásról, és senkinek nincs oka félelemre: az izraeli befektetők utóbbi négy-öt évben élénkülő érdeklődése hazánk iránt csak színesítheti az itthoni versenyhelyzetet. Ezek a vállalkozások egyébként sem vallási színezetűek, és az sem jellemző rájuk, hogy üzleti képviseletükre magyarországi zsidókat kérnének fel. Szerinte az itt jelentkező, általában középméretű izraeli vállalkozások akár ellensúlyt is képezhetnek a multinacionális cégek túlhatalmával szemben. Példaként említette, hogy lakóhelyén, Debrecenben az immár izraeli kézben lévő Teva Gyógyszergyár munkahelyeket ad a helyieknek, részt vesz a kultúra és a sport (a DVSC) szponzorálásában. A hajdan a határon túli magyarok kettős állampolgárságáért emlékezetesen kiálló zsidó közéleti személyiség leszögezte: a hazai zsidók ugyan többnyire nem közömbösek Izrael iránt, de mindig is magyaroknak tekintették magukat.
Ismeretes, hazánkban főként a fővárosban és környékén hallatnak magukról az izraeli befektetők. Üzletembereik ingatlanfejlesztése zajlik a Hajógyári-szigeten, a Foka-öbölben, budapesti kerületekben és az agglomerációban hoztak-hoznak létre lakóparkokat. Többek között izraeli kézbe került a Gozsdu udvar, a Drescher-palota (volt balettintézet) is. Újabban gyakori, hogy a privatizáció során spanyol vagy portugál stróman előzi meg az izraeli csoport vásárlását.
Magyar helikopterek sietnek eloltani az albániai tüzet
