Jogerősen is bűnös a százados

Helybenhagyta tegnap a Fővárosi Ítélőtábla a Széna téri túszejtéses bankrablás helyszínelése közben 460 ezer forintot eltulajdonító rendőrtisztre, Erdélyi Zoltánra első fokon kiszabott, négy évre felfüggesztett szabadságvesztést. Emellett még 150 ezer forintos mellékbüntetéssel sújtották a II. kerületi kapitányság egykori munkatársát.

Másodfokon is felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta a Fővárosi Ítélőtábla tegnap a II. kerületi rendőrség volt századosát, Erdélyi Zoltánt, aki a Széna téri túszejtéses bankrablás utáni helyszínelés közben 460 ezer forintot ellopott. A táblabíróság így kisebb módosításokkal lényegében helybenhagyta a Fővárosi Bíróság katonai tanácsának májusi, nem jogerős döntését, amely szerint lopás és szolgálatban kötelességszegés miatt egy év nyolc hónap, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és lefokozta a rendőr századost. Emellett még 150 ezer forint pénzmellékbüntetést is kiszabtak Erdélyire.
Az ítélet szerint Erdélyi Zoltán százados május 4-én 24 órás készenléti szolgálatot látott el, és a Széna téri bankrablás helyszínelésében vett részt. Feladata a bankjegyek elkülönítése és számolása volt. Ezt használta ki, amikor 23 húszezrest, azaz 460 ezer forintot ellopott. A bűncselekményt a bank belső kamerái azonban rögzítették.
Bírósági kihallgatásakor a tanári diplomával rendelkező, főnyomozóként helyszíni szemlebizottság-vezető beosztásban lévő Erdélyi Zoltán bűnösnek mondta magát. „Hülye voltam és bekattantam, egy marék pénzt a zsebembe raktam” – emlékezett vissza a történtekre. A pénzből állítása szerint csekkeket fizetett be, tankolt az autójába, és vásárolt. A házkutatáskor 115 ezer forintot találtak nála. Az elsőfokú bíróságon megjelent az OTP Bank jogi képviselője, akinek a tárgyalás egyik szünetében E. Zoltán átadott 345 ezer forintot, így a kár megtérült.
A ítélet indokolása szerint azzal, hogy a vádlott szemlebizottsági tagként ellopta a pénzt, kötelességszegést követett el. De itt nem egyszerű lopásról volt szó, hanem a vádlott bűnjelet tüntetett el, és ezzel a nyomozás eredményét veszélyeztette – hangsúlyozta akkor a katonai tanács vezetője. Enyhítő körülményként értékelték a vádlott beismerő, megbánó vallomását, jó parancsnoki jellemzését, hogy négy kiskorú gyermekről kell gondoskodnia, s azt, hogy megtérítette a kárt. Súlyosbító körülményként vették számba a hasonló jellegű katonai és köztörvényes bűncselekmények elszaporodottságát.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a védelem pedig azért fellebbezett, hogy a vádlottat a katonai bűncselekmény alól mentsék fel, s így került az ügy a táblára.