Ennyi magyar vonatkozású ügy, mint most, eddig még nemigen várakozott döntésre az Európai Bíróságnál. A luxembourgi székhelyű testületnek e héten egy rendkívül nagy horderejű kérdésben kell döntenie. A Zala Megyei Bíróság és rajta keresztül vezető hazai és multinacionális vállalatok várnak állásfoglalást a tekintetben, hogy a magyar iparűzési adó nem ellentétes-e a közösségi szabályokkal.
Jövő évi áramszámlánkat érintheti az az ügy, amelyben arról kell döntenie a bíróságnak: igaza van-e Brüsszelnek abban, hogy a magyarországi energiavásárlási megállapodások olyan állami támogatást tartalmaznak, amelyek túlságosan kedvezők az erőműveknek? Az üzleti szféra szempontjából nagy horderejű a Cartesio Bt. változásbejegyzési kérelme is, amit eredetileg a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál terjesztett elő. A társaság azt szeretné elérni, hogy székhelyét Bajáról egy olaszországi városba helyezhesse át. A cégbíróság megtagadta a kérelem teljesítését, és arról tájékoztatta a céget, hogy a magyar jog szerint nem lehetséges a székhely külföldre helyezése. Ehhez először meg kell szűnnie Magyarországon a társaságnak, majd az olasz jog szerint ottani cégként kell újjáalakulnia. A Cartesio Bt. ezzel szemben úgy véli, egy magyar cég bármikor áthelyezheti székhelyét az Európai Unió másik tagállamába, és ez nem érinti honosságát, vagyis továbbra is magyar cég marad. Mindezt a cég álláspontja szerint az európai közösségek szerződésének a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezései is megerősítik.
Az ügyet Luxembourgba utaló Szegedi Ítélőtábla annak tisztázását is várja az Európai Bíróságtól, hogy Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság vagy az ítélőtábla az a bírói fórum, amelynek kötelessége az Európai Bírósághoz fordulnia, ha értelmezni akarja a közösségi jogot. Eldöntésre vár a felperes CityLine Hungary és az Európai Bizottság vitája. A cég termékeket szállít légi úton. Az uniós rendelet szerint az EU területén belül kizárólag úgynevezett típusalkalmassági bizonyítvánnyal vagy korlátozott légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező légi járművek üzemeltethetők. A rendelet módosított változata szerint pedig a korlátozott légialkalmassági bizonyítvány kizárólag olyan légi járművekre adható, amelyek legkésőbb az adott tagállam uniós csatlakozásáig a tagállam lajstromába kerültek. Mivel a felperes flottájában lévő teherszállító gépek egy részét csatlakozásunk után regisztrálták, a repülőgépek üzemeltetése a közösségi rendelet alapján csak repülési engedéllyel lehetséges, ami nem teszi lehetővé a kereskedelmi tevékenységet. A CityLine Hungary szerint az uniós rendelet a jogbiztonság elvébe ütközik azzal, hogy a légi járművek meghatározott célú üzemeltethetőségét egy, a múltban bekövetkezett eseményhez köti, és ezért a felperes a rendelet részleges megsemmisítését kéri az elsőfokú bíróságtól.
A luxembourgi székhelyű testületnek emellett döntenie kell a Mol Földgázellátó Zrt. és az E.ON vitájában, az olasz Tocai bornév április 1-jétől érvényes betiltása ellen beadott ügyekben és egyebek mellett abban is, hogy Magyarországnak igaza van-e abban, hogy az Európai Bizottság a kukoricára vonatkozó fajsúlykövetelmény évközi bevezetésével megsértette-e a termelők jogos várakozásait.
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét