Románok keresnek magyar munkásokat

A magyar gazdaság lemaradását jelzi, hogy fordult a helyzet a munkaerőpiacon. Bekövetkezett az, amire még négy-öt éve gondolni sem mertünk: szlovák és román cégek keresnek hazánkban nagy számban fizikai munkaerőt.

A kormányzati gazdaságpolitika présébe kerültek a magyar kis- és közepes vállalatok. Miközben nő az adó és az ellenőrzés, semmivel nem ösztönzik a cégeket a nagyobb bérfizetésre, a munkahelyteremtésre – közölte lapunkkal Fröhlich Péter, a P&Bert Management Consulting Group ügyvezető igazgatója. A szakember szerint zsinórban mennek tönkre a kisebb társaságok, egy részük pedig a beszűkült hazai lehetőségek miatt megjelent a szlovák és a román piacon. Részben emiatt fordult meg a trend: míg a közelmúltban még a hazai cégek hoztak be az említett két országból dolgozókat, az idén bekövetkezett az, ami négy-öt évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. Az elmúlt hónapokban Szlovákiából és Romániából jelentős létszámban igényeltek fizikai munkát végző magyarországi dolgozókat a fejvadásztársaságnál. Konkrét példát említve Fröhlich Péter hozzátette: egy észak-szlovákiai társaság ötszáz főt vinne el hazánkból, akik a szálláson és az étkezésen kívül nettó 120 ezer forintnak megfelelő havi fizetést is kapnának. A magyar munkások ugyanakkor még nem kapkodnak az ilyen lehetőségek iránt, márpedig itthon átlagban csak 80–100 ezer forintot vihetnek haza a fizikai dolgozók.
– Kedvezőtlen folyamatok uralkodnak a munkaerőpiacon – állapította meg lapunk érdeklődésére Lengyel Zoltán, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) érdekvédelmi ügyvivője. – A munkanélküliek aránya 0,3 százalékkal 7,5 százalékra nőtt, ami a 2002-ben, a kormányváltáskor mért 5,6 százalékos mértékhez képest igen kedvezőtlen, már csak azért is, mert e romló tendenciát sem a „száz lépés program”, sem a sorra bejelentett más kormányzati intézkedések nem tudták megállítani – tette hozzá Lengyel Zoltán. Az unió lisszaboni stratégiájában célul tűzte ki, hogy 2010-ig a tagországoknak – így nekünk is – el kell érniük a 70 százalékos foglalkoztatási arányt, aminek a nők esetében legalább 60 százalékosnak kell lennie, az idős dolgozóknál pedig 50 százalékos arány a kívánatos. – Hazánkban ehhez képest a munkanélküliség növekedése inkább a nők körében volt jellemző, ez az adat 0,4 százalékponttal 7,9 százalékra emelkedett – közölte a szakértő, jelezve, hogy a fiatalok foglalkoztatása is rendkívül alacsony, hiszen a 15–24 éves korosztály 19 százaléka nem tud elhelyezkedni.
Másik nagy probléma az egy évnél régebben munkát keresők tekintélyes száma, az állástalanok 48,7 százaléka tartozik ebbe a körbe. A munkanélküliség átlagos időtartama is növekszik, ami jelenleg 17,8 hónapnak felel meg. Lengyel Zoltán szerint az adatok azt jelzik, hogy a gazdaság kevésbé képes felszívni az állásukat elvesztőket, kevés az újonnan létesülő munkahely, mégpedig azért, mert igen magasak a béreket terhelő adók és egyéb terhek. – Ezek csökkentésére esély sem mutatkozik, hiszen a költségvetés sanyarú helyzete miatt a kormány csak az adók és a járulékok növekedésében érdekelt – mondta az érdekvédelmi szakember.
Lengyel szerint az is érthetetlen, hogy miközben a területfejlesztési tanácsok folyamatosan döntenek a gazdaságfejlesztési pályázatokon elnyerhető pénzek kifizetéséről, a gazdasági cégek támogatásáról, ezek hatása alig látszik a foglalkoztatás bővülésén, a helyi munkanélküliség csökkentésén. További probléma, hogy a kis falvakban jellemzően eléri vagy meg is haladja a 30 százalékot a munkanélküliség, és a kilátások sem biztatók, mert jellemzően alacsony végzettségűekről van szó.
A MOSZ szerint rövid távon is lenne esély a romló helyzet megállítására, ha a kormányzat nem vonna ki pénzt és csoportosítana át más célokra a munkaerő-piaci alapból. Lengyel Zoltán úgy látja: egyes szakmákban azért is magas a munkaerőhiány, mert az állástalanok számára nem vonzó az alacsony bruttó bér, amit a munkáltató felajánl nekik, hiszen ez a fizetés nettó értékben sokszor közelít a munkanélküli-segély összegéhez. Szakértők szerint a feszültségek levezetését szolgáló rövid távú közmunkák szerepét csökkenteni kellene, s a forrásokat inkább az új munkahelyek létesítésének támogatására kellene fordítani.
A munkástanácsok egyébként az elmúlt öt év egyedüli pozitív intézkedésének a Start-kártyát és annak változatait tartják, mert a bérek közterheinek állami átvállalása nagymértékben segíti a pályakezdők elhelyezkedését. Ettől függetlenül véleményük szerint a munkaerőpiacon lényeges változások nem várhatók a következő egy évben, hiszen nincsenek olyan kormányzati intézkedések, amelyek elősegítenék a foglalkoztatást.