Stílusgyakorlatok

A kultúrtörténet szerint Mózes, Arisztotelész, Aiszóposz, Démoszthenész, Vergilius, Darwin, Churchill, sőt Marilyn Monroe is dadogott, s a világ népességének egy százaléka küzd ezzel a problémával. Mostanra elfogadott álláspont, hogy a probléma nem szervi, hanem pszichoszomatikus eredetű, ezért kezelése is lelki gondozást igényel.

Mózes mellé Áront adta Jahve segítségül, hogy beszéljen a „nehéz ajkú és nehéz nyelvű” próféta helyett, Démoszthenész követ tett a nyelve alá, hogy kigyógyuljon a dadogásából, és erőfeszítésének eredményeként korának legjelesebb szónoka lett. Ma már csendes rendelőkben folyik a dadogók gyógyítása, hiszen, amint az mostanra szakmai közmegegyezéssé vált, a dadogás nem a szájszervek vagy a nyelv, hanem a lélek hibája. S ha a lélek hibáját megtalálják és kijavítják, eltűnik e kísérőjelenség is.
– Sokáig tartotta magát az a szakmai vélemény, hogy a dadogás elsősorban civilizációs betegség, amelynek a túlzott társadalmi elvárás, a stressz a kiváltója. A felmérések azután megállapították, hogy a szubkultúrákban éppen akkora a dadogók aránya, mint a fejlett társadalmakban – mondja Vékássy László logopédus-szakpszichológus, aki régóta foglalkozik dadogók kezelésével, gyógyításával. – Az is tény, hogy több a dadogó fiú, mint a lány, hogy jellemzően három-, hat-, illetve tizenöt éves kor tájékán szokott e zavar jelentkezni, és a hajlam örökölhető. Pontosabban az a lelkialkat, amelyik hajlamossá teszi az embert, hogy kisebbrendűségi érzését, szorongását így jelenítse meg.
– A dadogó embert sokan viccesnek tartják, nemegyszer szerepeltetik kabarétréfákban is. Azok, akiknek az életét e jelenség megkeseríti, ezen valószínűleg nem tudnak nevetni.
– A dadogó számára egyáltalán nem vicces, hogy egész életében nem azt mondja, amit szeretne, hanem amit ki tud mondani. Ezért beszéd közben folyton keresi azt a helyet, ahol a közlése akadálymentes lesz, vagy ahogy ezt sok dadogó megfogalmazza, ahol „ő ki tud menni”. Ebből következően sokat téveszt, bonyolult mondatszerkezeteket épít, ezért elveszik a részletekben, a gondolkodása szervezetlenné válik. Szorongásszintje az átlagnál jóval magasabb, ami olykor tragikus élethelyzeteket eredményez. Ismertünk olyan kiváló színészt, aki e feloldatlan problémája elől az alkoholizmusba menekült. A dadogóban érthető módon folyamatosan él a beszédfélelem, hiszen egy vonatállomás pénztáránál nem biztos, hogy ki tudja mondani: Kiskunlacháza. Előre kell terveznie, mivel váratlan helyzetbe nem szívesen kerül. Mindehhez járul, hogy a kérdőíves felmérések szerint az emberek többsége nem fogadná el egy dadogó udvarlását, nem bízna meg benne, nem szeretné, ha a hivatalban intézné az ügyeit, nem venné fel szívesen munkatársnak sem.
– Ismerik már a kiváltó okokat?
– Nincs egyetlen olyan ok, amelyik előidézi a dadogást. Hoztak már hozzám olyan óvodás kisfiút, akit a játszótéren erősen fejbe ütött egy labda, és attól kezdve dadogott. Nyilvánvaló volt, hogy ennek az ütés kiváltotta ijedség az oka. Ilyenkor meg kell várni, amíg elmúlik a trauma. A szakirodalom ugyanakkor feltételez egyfajta speciális hajlamot, és kimutatható az is, hogy a dadogók családjában feltűnően magasabb a görcsös betegségek – migrén, epilepszia, asztma – aránya. A dadogás kialakulása ritkán köthető egy időponthoz, bár a környezet ezt szívesen megteszi. A legtöbb esetben azonban a beszédzavar megjelenése egy folyamat vége, amelynek előzményei, jelei nem köthetők a beszédhez. Fontos megjegyezni, hogy még ma is elterjedt az a nézet, hogy nem kell a gyermek dadogásával foglalkozni, majd kinövi. Ám nemhogy nem növi ki, hanem a jelenség elhatalmasodik, elmélyül. A dadogást azonnal illik tehát kezelni, a gyermeket logopédushoz vinni, lehetőleg minél előbb, amikor megjelennek a beszédfélelem tünetei. A dadogás ugyanis gyógyítható.
– Mi az oka, hogy jellemzően három-, hat-, illetve tizenöt éves kor környékén alakul ki a dadogás?
– Ezek a gyermek fontos fejlődési állomásai. Jellemző, hogy a dadogások döntő többsége, 90-95 százaléka hároméves kor körül jelenik meg, hiszen ez a világra nyitás időszaka. A hat–hét éves kor az iskolakezdésé, a tizenkét–tizenöt éves kor a serdülésé. Mindhárom időszak közös nevezője a beilleszkedés, tehát hogy új normáknak kell megfelelni. Felnőttkorban már nem szokott új betegeken jelentkezni a dadogás, illetve a már kialakult tünetek sem súlyosbodnak.
– Abban már nincs szakmai vita, hogy a dadogás nem beszédtechnikai probléma. Hogyan kezelhető?
– Azért még ma is akadnak, akik logopédiai úton próbálják orvosolni a bajt, igaz, már jócskán kisebbségbe szorultak. A pszichológiai kezeléshez természetesen nemcsak a szakember, hanem a beteg közreműködése is szükséges. Gyermeknél mindig a környezetet kezeljük. Megpróbáljuk feltárni az okokat, megkeresni a magyarázatokat, és ha az okokat meg tudjuk szüntetni, a szülők segítségével sok esetben megszüntethető a dadogás is. A lelki-környezeti hatások felderítése a dadogás okait kutató vizsgálatok legkidolgozottabb területe.
– A dadogó ember soha nem akad el, ha tanult szöveget mond, sőt dadogó színészekről is tudhatunk. Ez is a kórkép természetes része?
– A szerep, amelyet eljátszik, nem ő, így ezzel kapcsolatban nincs gátlása. A szerepjátékot gyakran használjuk a terápia során is.
– Azt állítja, hogy a dadogás gyógyítható. Nem annyira csak, mint a szenvedélybetegségek, amelyeknél bármikor bekövetkezhet a visszaesés?
– Tizenhat év után is gyógyultan találtam egykori betegeimet. A visszaesés valószínűsége nagyon kicsi. A dadogó azt hiszi, hogy van tökéletes beszéd, amelyet az egészséges ember tud, ő nem. Ha le tudjuk vele vetetni a nyelvéről a képzeletbeli láncot, ha elhitetjük vele, hogy ő is egészséges, ha visszaadjuk az önbizalmát, akkor meggyógyul. Pontosabban nem is kell meggyógyulnia, hiszen nem beteg, csak a meglévő egészséges elemekből új rendet kell felépíteni benne. Ez a pszichológus feladata.