Veres cége adót csalt

Már akkor is hamis számlák alapján igényelt vissza áfát a nemrég börtönbüntetésre ítélt szocialista vállalkozó, Kabai Károly nyírbogáti cége, a Bogát-Ferr Kft., amikor még Veres János pénzügyminiszter is tulajdonosa volt a társaságnak – közölte a Heti Világgazdaság. Kabai 1997 előtti ügyeit nem vizsgálták, a pénzügyminiszter neve nem merült fel egyetlen periratban sem.

Már abban az időszakban is hamis számlákkal igényelt vissza áfát a Veres János és Kabai Károly által alapított Bogát-Ferr Kft., amikor a cégnek a jelenlegi pénzügyminiszter volt a résztulajdonosa – derül ki a bírósági iratokból. A HVG tegnapi számában be is mutatják az erről szóló adatokat. A pénzügyminiszter a mai napig azzal érvelt, hogy Kabai Károly adócsalásaihoz nincs köze, mert amikor azokat elkövették, már kiszállt a közös hulladékfelvásárló vállalkozásból. A Bogát-Ferr Kft.-t 1991-ben alapították Kabaival, és annak 1993-ig volt ügyvezető igazgatója, 1995-ig résztulajdonosa. Kabai perében viszont az 1997 és 1999 közötti időszakot vizsgálták.
Laptársunk azonban beszámol arról, hogy egy büntetőeljárás már azelőtt is indult, mielőtt Kabai Károlyra lesújtott volna az igazságszolgáltatás. Ebben azokat a fémgyűjtőket ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre, akik 1992 és 1994 között adtak hamis számlát a Bogát-Ferr Kft.-nek és a céghez köthető Bogát–Metál Kft.-nek.
*
Miközben az általában szegény sorsú roma számlaadókat elítélték, a cégek vezetői (Veres és Kabai) ellen még csak nyomozás sem indult, pedig a büntetőeljárásban felkért könyvszakértő arról számolt be, hogy az államot 248,142 millió forintos kár érte a két említett társaság be nem vallott áfája miatt. A bírósági szakértő megállapította, hogy 1991 és 1995 között több mint ezer darab fiktív számlát fogadtak be Veresék cégei, és ez alapján a Bogát-Metál Kft. 193,296 millió forint, a Bogát-Ferr Kft. pedig 54,846 millió forint áfát igényelt vissza jogtalanul. Ez a büntető törvénykönyv szerint adócsalás bűntettének és okirat-hamisításnak számít. Az ügyben eljáró vám- és pénzügyőrség azonban a HVG információi szerint eltussolta a felvásárló cégek felelősségének vizsgálatát. A vámőrség fővárosi nyomozóhivatala először feljelentéskiegészítést rendelt el, és újabb adatokat kért az APEH-től arra vonatkozóan, hogy valóban fiktív számlákat kaptak-e a cégek, és ezek után igényelték viszsza az áfát. Amikor pedig az adóhatóság megerősítette a bűncselekmények tényét, a VPOP Fővárosi Nyomozó Hivatalának őrnagya a visszaigénylő cégekkel kapcsolatban megszüntette a nyomozást. Kanta Tünde az indoklásban arra hivatkozott, hogy „hiányzik a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja.” Ezek után már csak a területileg illetékes rendőrség vizsgálta a hamis számlákat adó fémgyűjtőket. Kanta Tünde azóta fokozatosan emelkedett a vámőrség ranglétráján, jelenleg a VPOP bűnügyi igazgatója.
A HVG megjegyzi azt is, hogy a számlagyárosok ügyében Veres János neve egyetlenegyszer sem fordul elő a nyomozati és periratokban, pedig a manipulációk idején ötvenszázalékos tulajdonosa volt a Bogát-Ferr Kft.-nek. Tanúként sem kellett megjelennie sem a bíróságon, sem a rendőrségen. A bíróság egyedül Kabai Károlyt hallgatta meg, de csak tanúként. Kabai azt vallotta, hogy a fémgyűjtő vállalkozók általában többen érkeztek, és csak az egyiküknek volt vállalkozói papírja, az ő nevében adták le a számlát. Kabai jóhiszeműségét így ebben az eljárásban nem kérdőjelezték meg. A korábbi ügy ráadásul már el is évült, hiszen több mint öt évvel ezelőtt történt. A vádlottak egyike egy „Császár” és egy „Király” álnéven rendszeresen jelentkező számlafelvásárlót emlegetett a vallomásában, akik személyesen jelentek meg a hamis papírok aláíratásához a Bogát-Ferr és a Bogát-Metál nevében. Ilyen „művészneveket” viszont feltehetőleg nem a rakodómunkások vettek fel.

Hová lettek a százmilliók?

Dőltek az állami támogatások az elmúlt négy évben Veres János pénzügyminiszter országgyűlési választási körzetébe. Legalábbis a szocialista tárcavezető kampánylapjában ezt állították a korteshadjárat idején. A Bal-Toll című választási kiadvány közlése szerint csak Nyírbogát nagyközségbe a 2002 és 2006 közötti választási ciklusban 526,158 millió forint állami támogatás érkezett, amelynek köszönhetően csaknem 1,219 milliárd forint értékű fejlesztéssel gyarapodott a település. A hatalmas összeg elköltése egy hátrányos helyzetű térségben igen dicséretes. A gond mindezzel csak az, hogy az általunk megkérdezett falubeliek közül senki sem tudja, vajon mire költötték el a százmilliókat. A település polgármestere is csak arról tudott lapunknak beszámolni, hogy vízmű fejlesztésre, középületek felújítására és rendezési tervek készítésére Nyírbogát kapott tavaly 16,5 millió forintot, de olyan szegény volt az elmúlt években, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetű településeket megillető támogatási keretből még további 30 millió forintban is részesült.
Simon Miklós szerint ezen a mintegy 50 millió forinton kívül senki nem tud további állami támogatásokról. Sajnos a településen nem tudjuk, hogy hol van az 526 millió forintból 476 millió, és azt sem, hogy ki valósított meg, és hol 1,2 milliárd forint értékű fejlesztést – közölte a polgármester. Ez a kampányhazugságok része, bár azt sem tudjuk, hogy mi juthatott a „szoci haveroknak” az állami megbízásokból és támogatásokból – tette hozzá.
A politikus szerint a környékbeli polgármesterek tömegesen háborodtak fel, amikor a Bal-Tollban a választások idején azt olvasták, több száz millió forint támogatás jutott a településüknek az MSZP– SZDSZ-kormány jóvoltából, miközben állandósuló költségvetési gondokkal küzdenek a szabolcsi települések.

Ártatlan rokonok

– Nem volt elég a mocskolódásból?! – rivallt rá a Hír Televízió riporterére Veres János pénzügyminiszter, amikor tegnap arról kérdezték, nem etikátlan-e, hogy az egyik rokona 25 millió forintos állami támogatásban részesült. Mint megírtuk, Veres János pénzügyminiszter rokona, Vámos Zsolt 25 millió forint állami támogatást kapott a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanácstól, valamint a térségi munkaügyi központtól egy használt hűtőgépek hasznosításával foglalkozó üzem létrehozásához. A szerelőüzemből korábban fémet adtak el a szomszédos hulladéktelepre, amely Veres egykori üzlettársa, az adócsalásért három és fél évre elítélt Kabai Károly tulajdonában van. Ez volt az a telephely, ahol az illegális számlázások idején a Veres János és Kabai Károly által alapított Bogát-Ferr Kft. is működött, és a hozzá köthető, szintén fémfelvásárlással foglalkozó Bogát-Metál Kft.
Kabai a rokoni kapcsolatot megemlítette az önkormányzati választási kampányában is, ahol a pénzügyminiszter azért szólalt fel, hogy az adócsaló vállalkozót válasszák meg Nyírbogát polgármesterének. Nyírbogáton az MSZP és az SZDSZ színekben indult az önkormányzati választásokon Vámos Zsolt is, de a szomszéd üzlettárs meghurcolását látva felhagyott a politikával. A rokon állami támogatásáról szóló cikkünk megjelenése előtt megkerestük Veres Jánost is, de a sajtószóvivőjén keresztül csak annyit üzent, hogy külföldön tartózkodik, és nem tud válaszolni a kérdéseinkre. Az ügyben Vámos Zsolt sem kívánt nyilatkozni.
A Hír TV stábjának is csak a parlament folyosóján sikerült megszólaltatni a pénzügyminisztert, aki mindössze az „Én rokonaim nem kaphatnak semmit?” kérdéssel reagált, és egy félmondattal utalt arra is, hogy Vámos Zsoltot szabályos pályázati eljárás alapján támogatta az állam. Ezt persze eddig sem vonta kétségbe senki. Ahogyan ma már a pénzügyminiszter sem tagadja, hogy az általa alapított cég már akkor számlagyárként is működött, amikor annak a résztulajdonosa volt. A HVG-nek legalábbis azt válaszolta, hogy „nincs ismerete” arról, hogy a Bogát-Ferr Kft. ellen az APEH eljárást indított volna a jogtalanul visszaigényelt áfa ügyében, és persze nem tudott arról sem, hogy a cégnek hamis számlát állítottak ki személyek, akik ellen bírósági eljárás is indult.

Törvénymódosítás

A nyírbogáti fémkereskedőkkel kapcsolatos botrányok kirobbanása óta mindenesetre a Veres János által vezetett Pénzügyminisztérium javaslatára úgy módosították az adótörvényeket, hogy bizonyos esetekben a fémeladások mentesüljenek a számlaadás kötelezettsége alól. Kabai ügyvédje, Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter erre hivatkozva kérte védence felmentését. A pénzügyminiszter tavaly szeptember 15. óta a felügyelete alá tartozó VPOP hatáskörébe vonta a pénzügyi bűncselekmények felderítését is, köztük a sokmilliós áfacsalásokkal. Ma már a vám- és pénzügyőrség foglalkozik a pénzmosási ügyekkel is, ahol Kanta Tünde a bűnügyi igazgató.

Vezércikk a 7. oldalon