(Brüsszel)
Míg Franciaország életét már napok óta sztrájk bénítja, Belgiumban pontosan járnak a vonatok és az autóbuszok. A metró is, amely jóval tisztább, mint a franciaországi.
A franciáknak Belgium vallon részében – valamint a túlnyomórészt franciává vált, korábban flamand többségű Brüsszelben – nyelvi problémájuk sincs. A nagy vagyonok tulajdonosai fiskális paradicsomban érezhetik magukat; az ingatlan olcsóbb, az egyetemek hozzáférhetőbbek és a belga élet minősége – bármit mondjanak is a felmérések – az utca embere számára is érezhetően jobb a franciánál. Nincs agresszivitás, vita, kiabálás, emelt hang. A vendéglők gyakorlatilag semmiben nem maradnak el a francia éttermek mögött. Nem véletlen, hogy Belgiumban jelenleg 160 ezer francia él. Közöttük olyan dúsgazdag famíliák is, mint a Taittinger, a Darty, a Bulliez és a Bich. A Magyarországon nem sokak körében ismert „titok” kulcsa: Belgium az unió azon igen csak kevés országai egyike, ahol a banktitkot szigorúan őrzik. És a nagy vagyonokra nem vetnek ki szolidaritási adót. De az áttelepültek mellett nagyon sokan ruccannak át Belgiumba, hogy szórakozzanak, belga sört és csokoládét, esetleg kábítószert vásároljanak. Vagy éppen azért, hogy belga kórházakban kezeltessék magukat. Az ócskapiacon minden van, és a belga törvény nem ismeri az orgazdaság fogalmát. A rendőrök pedig „ultratoleránsak”: itt nehéz találni olyasvalakit, akit valaha is leállítottak volna az úton, hogy megszondáztassák. Sok párizsi Brüsszelben dolgozik, ugyanis a két fővárost összekötő szupergyors vonat 1 óra 20 perc alatt megteszi ezt a távolságot. A helyzetet jól jellemzi: ha egy kocsmában a belgákat kérdezzük, mi a véleményük a franciákról, szinte egyöntetűen válaszolják: „nagy a pofájuk”. De ezt a véleményüket csakis kérdésre nyilvánítják ki…
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
