Demeter hivatali visszaélést gyanít

A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokágának (VPOP) vezetője és egykori rendészeti igazgatója is elismerte, járt náluk a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, és érdeklődött a bűncselekményekkel meggyanúsított Egymásért Egy-másért Alapítványról. A vezetők válaszaiból mégis az derült ki, hogy szerintük az ügyhöz semmi köze nincs a polgári titkosszolgálatnak. Demeter Ervintől azt kérdeztük, mi a véleménye erről az ellentmondásról.
– Az NBH azt nyilatkozta, hogy az Egymásért Alapítvány nem volt fedőcég – kezdte válaszát a fideszes politikus. – Az viszont nem feltétlenül igaz, hogy ha valami nem fedőcég, annak semmi köze sincs az NBH-hoz. Az alapítvány kurátorai között volt aktív nemzetbiztonsági tiszt is, vagyis nem rendezett körülmények között mégis lehetett kapcsolat az NBH és az Egymásért között.
– Az viszont már a VPOP vezetőjének és Bencze Józsefnek a meghallgatásából is kiderült, hogy Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója többször látogatást tett náluk, és különösen érdeklődött a nyomozás iránt.
– Ennél tovább is mehetünk. A VPOP parancsnoka gyakorlatilag elismerte, hogy Galambos elvitte hozzájuk az alapítványnak azt a kurátorát, aki az NBH-nál dolgozik, és az alapítványról beszélgettek. Azt is tudjuk, hogy a látogatás időszakában titkos nyomozást folytatott a VPOP az Egymásért Alapítvány ügyében. Az NBH főigazgatója ezeken a találkozókon arról érdeklődött, hogy folytatnak-e eljárást az alapítvány ellen, és ennek milyen következményei lehetnek. Különös, hogy az NBH főigazgatója rákérdezett egy titkos nyomozásra, miközben elvileg neki hivatalból nem volt köze az ügyhöz. Ezt ráadásul az egyik kurátor társaságában tette. Ez felveti a hivatali visszaélés gyanúját.
– Az ülésen elhangzott az is, hogy az Egymásért alapítója, Földesi-Szabó László ellen titkos ügyészségi nyomozás folyt még rendőrtiszt korában, ezért kérte a nyugdíjazását. Ezután mint nyugállományú tisztet előléptették ezredessé. Ki ez az ember?
– Utána kell nézni, hogy ezek az események hogyan zajlottak. Mindenesetre szokatlan, hogy egy ilyen eljárás után még elő is léptetnek valakit. Azt is tisztázni kell, hogy ez a múlt feltételez-e olyan kapcsolatrendszert, amellyel megpróbálta elsimítani az Egymásért-ügyet.
– Elképzelhető, hogy azért nyugdíjazták Földesit, mert más feladatot kapott egy másik szervezettől?
– Ezt is meg kell vizsgálni. A nyugdíjazás körülményeinek utólagos feltárásával talán ez is kiderülhet majd.
– Orbán Viktor az október 23-i beszédében meglepően sokat foglalkozott Oroszországgal. Ilyen komolyan érezhető a Fidesz szerint az orosz nyomás Magyarországon?
– Az orosz nagyhatalmi törekvések erősödnek. A nagy orosz gazdasági társaságok állami tulajdonban vannak, és nem mindig csak a profitszerzés motiválja őket. Magyarország az Európai Unió kapujában áll, az oroszok nálunk ezért is rendkívül aktívak. Pontosan leírja ezeket a törekvéseket az NBH évkönyve is. Katonai vonalról kiszivárogtak olyan hírek is, hogy bázisokat teremt hazánkban az orosz hírszerzés.
– A parlament nemzetbiztonsági bizottságának pénteki ülésén lesz a „KGB-akadémián” végzett Laborc Sándor meghallgatása, akit az NBH élére jelöltek. Vele kapcsolatban az a hír járja, hogy kifogást emeltek ellene az amerikaiak. Érkezett a Fideszhez konkrét üzenet az Egyesült Államok aggályairól?
– Értesültünk róla, hogy diplomáciai körökben felvetődött ez a kérdés. Persze nem arról van szó, hogy Laborc úr Moszkvának fog jelenteni. Egyszerűen a mentalitásával van a baj. Aki az ismereteit a Szovjetunióban szerezte, ráadásul nem látja a veszélyét az ország szuverenitása, gazdasági érdekei elleni törekvéseknek, az nem alkalmas az NBH vezetésére.
– A nemzetbiztonsági bizottságban kormánypárti többség van. Elképzelhető, hogy mégsem szavazzák meg Laborc támogatását?
– Bízunk benne, hogy a józan ész felül tud kerekedni a pártálláson.