Európa képtelen az összefogásra?

Miközben az orosz Gazprom a Déli és az Északi Áramlat elnevezésű vezetékek megépítésével azon fáradozik, hogy az európai gázpiac nélkülözhetetlen szereplőjévé váljon, addig a túlzott oroszországi függőség miatt aggódó uniós tagállamok az energiadiverzifikáció érdekében nem tesznek semmit, hangsúlyozták a Budapesten megrendezett Magyar–Német Fórum 17. éves közgyűlésének résztvevői. Előrehaladás azonban, hogy a napokban többször is elhangzott – igaz, továbbra is konkrétumok nélkül –, megvalósítható az oroszországi függőség megtörését célzó Nabucco-projekt.

Megvalósíthatónak nevezte a Nabucco gázprojektet, és ezzel kapcsolatban előremozdulásról számolt be a napokban Jozias van Aartsen, a beruházás európai koordinátora. Az egykori holland miniszterelnök biztatónak nevezte, hogy mostanra mind a négy érintett európai uniós tagállam, valamint meghatározó energiavállalataik is készek részt venni a projektben, sőt egyenesen prioritásuknak tekintik azt. Az osztrák energiaszabályozó hatóság ugyanis hivatalosan jelezte Brüsszelnek az OMV gáz- és olajipari cégnek azt a szándékát, hogy 15 évre infrastruktúrakapacitás-használati jogot kér a projekt megvalósítása céljából.
Mint ismeretes, a Nabucco gázvezetéket, amelynek az Európai Unió az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentése és az energiaellátás diverzifikálása tekintetében nagy jelentőséget tulajdonít, Gyurcsány Ferenc korábban álomnak nevezte, megkérdőjelezve ezzel a projekt megvalósítását. A gázvezeték megépítésére és üzembe helyezésére szakemberek szerint 2011–2012 tájékán kerülhet sor. Továbbra is nyitott kérdés azonban, hogy honnan lenne a csőbe elegendő gáz Irán és a transzkaszpi vezeték nélkül, egyelőre ugyanis csak az azeri tartalékokra lehet alapozni, s ez kevés. Az sem tisztázott, hogy beszáll-e egy nagy energiacég a projektbe, e nélkül ugyanis szintén ingatagok a tervek. Egyelőre csak a megépítés akarata látszik a korábbinál egyértelműbbnek.
Az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentése és a diverzifikáció azonban nem csupán az említett európai országok, hanem az egész EU érdeke, állapították meg a Budapesten megrendezett Magyar–Német Fórum 17. éves közgyűlésének résztvevői. „Az energiaár a modern kor kenyérára” – hangsúlyozta Eckart von Klaeden, a német CDU/CSU parlamenti frakció külpolitikai szóvivője, az energiát az emberek mindennapi szükségletének nevezve. Leszögezte, hogy az energia az orosz hatalmi politika eszközévé vált, amire a diverzifikáció és a megújuló energiák jelenthetnek választ Európa számára. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, Moszkva mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megakadályozza a közép-ázsiai térségből induló vezetékek megépítését. Viktor Elbling, a német külügyi hivatal nemzetközi politikáért, globalizációért és fenntartható fejlődésért felelős megbízottja szerint azonban az oroszországi energiaellátás tulajdonképpen kétoldalú függőségnek tekinthető, hiszen Oroszország ugyanolyan mértékben számít kelet- és nyugat-európai fogyasztóira, mint az EU számos tagállama az orosz gázra és olajra. A résztvevők – többek között Klaus Hänsch, az Európai Parlament volt elnöke és Szent-Iványi István, az Európai Parlament külügyi bizottságának tagja – egyetértettek abban, hogy nem elég a politikai akarat a közös európai energiabiztonsági politika megteremtéséhez, hanem cselekvésre is szükség van. Mint arra Nagy Andor, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának alelnöke is felhívta a figyelmet, Európának nem tesznek jót az Oroszországgal kötött külön bilaterális egyezmények, úgy mint a napokban a Gazprom orosz gázipari óriáscég és az olasz ENI SPA vállalat képviselői közötti megállapodás, amelyet a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz államfő és Romano Prodi olasz miniszterelnök jelenlétében írtak alá a felek. A megállapodás értelmében egy ötven-ötven százalékos vegyes vállalatot hoznak létre, s ez lesz hivatott elkészíteni a Déli Áramlat elnevezésű, a Fekete-tenger alatt és Bulgárián át Olaszországba, illetve Nyugat-Európába irányuló, tervezett gázvezeték megvalósíthatósági tanulmányát.