Bezárhatták volna a suhancot

A nevelők előbb is korlátozhatták volna a múlt csütörtökön a Blaha Lujza téren késelő romániai cigány gyerek szabadságát, vagyis, ahogyan ezt tegnapi hazajuttatása előtt tették: egyszerűen rázárhatták volna az ajtót. Daróczi Dávid kormányszóvivő is elismerte: a jogszabályok lehetőséget adtak volna a gyorsabb és határozottabb intézkedésre. Mostantól egy minisztériumi munkacsoport vizsgálja a jogszabály-módosítás szükségességét.

A KDNP vitára hív. A Kereszténydemokrata Néppárt nyílt társadalmi párbeszédet kezdeményez az integráció gondjairól, arról, hogy mit kellene tenni a cigányság felemelkedése érdekében – mondta Hoffmann Rózsa országgyűlési képviselő tegnap. Az oktatási tárca államtitkára reagálásában közölte: kész a vitára. Hoffmann Rózsa közölte: kezdeményezésük parlamenti vitanapra vonatkozik, továbbá konferenciák megszervezésére a régiókban. Ezeken a rendezvényeken az Országgyűlés emberi jogi és oktatási bizottsága mellett a cigányság képviselői, pedagógusok, szociális munkások is részt vennének. A politikus úgy vélte, a szaporodó konfliktusok, a mélyülő szakadék, a szemellenzős kormányzati magatartás, a politikailag korrekt beszéd hiánya, a sikertelen oktatási integráció jellemzi ma azt a helyzetet, amelyben a cigányság él.

Azért nem születhetett határozottabb intézkedést lehetővé tevő gyámhatósági határozat a múlt csütörtökön késelő romániai fiú ügyében, mert, bármilyen furcsa, sokáig nem volt egyértelmű: veszélyben van-e, indokolja-e bármi is a családból való kiemelését. Mivel azonban a fiú hamis adatokat adott meg magáról, családját is nehezen találták meg a hatóságok – fejtette ki kérdésünkre Varga Gergely, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Hangsúlyozta: a kétséget kizáró azonosítás csak néhány napja sikerült.
Speciális, azaz zártabb intézetbe, illetve a gyermekvédelmi intézeten belül úgynevezett nevelési felügyelet alá amúgy is csak akkor kerülhetett volna, ha saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít. Varga Gergely szerint erre a múlt csütörtöki eset előtt nem volt példa. Még mindig felvetődik ugyanakkor a kérdés: hogy ha hazautaztatása előtt korlátozhatták szabadságát a gyermekotthonban, vagyis egyszerűen rázárták az ajtót, miért nem tették ezt meg előbb? Ez tulajdonképpen az adott nevelő határozottságán, karakánságán múlik – magyarázta a szóvivő –, hiszen a szülők is szobafogságra ítélhetik rendetlenkedő gyermeküket, nincs olyan jogszabály, ami ezt egy gyermekvédelmi szakember esetében tiltaná.
Vélhetőleg szigorítják valamilyen formában a gyermekvédelmi törvény vonatkozó passzusait. A hazai törvényhozás mozgásterét ugyanakkor az uniós irányelvek is korlátozzák. Kifejezetten tiltják például, hogy gyermekeket börtönhöz hasonló körülmények között tartsanak.
Daróczi Dávid kormányszóvivő tegnap elismerte: a hatályos jogszabályok lehetőséget adtak volna arra, hogy a romániai fiú ügyében hatékonyabban járjanak el az érintett hatóságok, a közöttük lévő munka jobb összehangolásával gyorsabban meg lehetett volna találni a megoldást. A szociális tárcánál létrehoztak egy csoportot, amely azt vizsgálja, miként lehet javítani a gyermekvédelmi rendszer hatékonyságát. A büntethetőségi korhatár leszállításáról Daróczi annyit mondott, hogy a kormány előbb tájékozódik az ügyben.