Egy másik törvényt ismer az adóhivatal?

További élelmiszer-drágulás várható. A jelek szerint nem élnek a nyugat-európai gazdák azzal a lehetőséggel, hogy ideiglenesen bevethetik az uniós előírások szerint kötelező ugaroltatásra kijelölt földterületeiket – írta tegnap a Financial Times. A brit lap szerint ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy tovább nőnek az élelmiszerárak. Az EU-tagországok ősszel hagyták jóvá azt az európai bizottsági javaslatot, amely tíz százalékról nulla százalékra csökkentené a termőföldek – régi EU-tagországokban kötelező – parlagon hagyásának arányát. Brüsszel számításai szerint ezáltal az uniós gabonatermés körülbelül
10 millió tonnával növelhető lenne. A bizottság annak idején úgy számolt, hogy 1,6–2,9 millió hektárnyi terület kerülhet vissza művelésbe a mintegy 3,8 millió hektáros parlagoltatásból. Az MTI által idézett Financial Times szerint azonban a két legnagyobb gabonatermő országban, Franciaországban és Németországban csak 1,2, illetve 1,9 százaléknyi parlagot számoltak fel az őszi vetés során. A lap ugyanezt az arányt valószínűsíti a többi érintett országban is. A csekély parlagbevonás miatt félő, hogy a brüsszeli bizottság célját nem sikerül elérni, és a már amúgy is magas európai élelmiszerárak tovább emelkednek. A brit lap emlékeztet arra is, hogy egy hasonló törekvés nem hozott sikert az Egyesült Államokban sem, pedig ott is alacsony szinten alakult a termés. A Hír TV-nek tegnap nyilatkozó szakértők szerint a tavaly egekbe szökött mezőgazdasági árak még csak most gyűrűznek be a húsiparba. Nyártól két-három éven át folyamatosan emelkedni fog a sertéshús ára, és a baromfihús is drágulhat.

Nem oszlik a homály az őstermelők adószáma körül, sőt: az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) mostani állásfoglalása már egyenesen az áfatörvényt bírálja felül. Mint korábban megírtuk, a tavaly elfogadott törvényszövegbe a kormány beillesztett egy mondatot, miszerint január elsejétől adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adóalany folytathat. Ezért azoknak az őstermelőknek is regisztráltatniuk kell magukat az APEH-nél, akik eddig még nem rendelkeztek adószámmal, s a megkapott azonosító birtokában nyugtát vagy számlatömböt is be kell szerezniük.
Az őstermelői tevékenység nem áfaköteles, az e körhöz tartozók ugyanakkor az áfa helyett „kompenzációs felárat” kérhetnek, mely növényi termékek esetében tizenkét, állati termékek esetében hétszázalékos. Az áfatörvény életbe lépett változata szerint a kompenzációs felárat igénybe vevőknek elegendő az első értékesítésük előtt kiváltani adószámukat, a többieknek január elseje volt a határidő. A módosítás még a törvényt megszavazó szocialistákat is meglepte, igaz, csak utólag. Néhány kormánypárti politikus a kedélyek megnyugtatása érdekében különféle ötleteket osztott meg a sajtóval arról, hogy miként fog rövidesen változni a szabályozás – például rendelettel írták volna felül a törvényt –, ám a jogszabály s vele az őstermelők adószám-kiváltási kötelezettsége ettől még életbe lépett. A hét elején ennek ellenére az APEH új állásfoglalást tett közzé az ügyben, mely szerint az adóhatóság 2008. március 31-ig megvalósuló értékesítések esetén nem kifogásolja, ha a felvásárló a termelő adószámának hiányában adóazonosító jelet alkalmazva kiállítja a felvásárlási okiratot, majd utólag – az adóhatóságtól beszerzett adószám alapján – módosítja a bizonylatot, s megtéríti a termelő részére a kompenzációs felárat. Az APEH mostani új állásfoglalásával lényegében felülírja a törvényt, s a hivatal azon kérdésünkre, hogy a fenti kitételt a jogszabály mely passzusa alapján vezette le, nem kaptunk válaszokat lapzártáig. Az adóhivatal korábbi, a törvényt szem előtt tartó állásfoglalása még úgy fogalmazott, hogy alapesetben minden áruját eladni kívánó őstermelő adószámot kell igényeljen január elsejéig, s ez alapján kell beszereznie nyugta- vagy számlatömböt. Tavaly év elején 800 ezer őstermelő volt regisztrálva, és év végéig 500 ezren újították meg az őstermelői igazolványukat.