Érdekek

Mint tudjuk, a politikát érdekek irányítják, gondok pedig akkor keletkeznek, amikor a pártok vagy politikusok öncélú érdekeiket helyezik a választóik, egy adott közösség, avagy éppenséggel a nemzet érdekei elé.
Tőkés László világos programmal és céllal indult neki tavaly a romániai európai parlamenti választásoknak: az autonómia brüsszeli képviseletét, a határon túli magyar érdekérvényesítést ígérte a szavazóknak, s a jobbközép, kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt frakciójában képzelte el tevékenységét. A sikeres választási szereplés után a református püspök némileg váratlan akadályba ütközött. A szintén EP-mandátumhoz jutott román néppárti képviselők elhatározták, hogy minden követ megmozgatnak Tőkés frakciótagsága ellen. A Demokrata Párt politikusainak nem elsősorban a püspök nemzetiségével van problémájuk, hanem azzal, amit képvisel. Ha bukaresti szemüvegen keresztül közelítjük meg a kérdést, román érdek az erdélyi magyar autonómia ügyének akadályozása, így a püspök brüsszeli ellehetetlenítése. Ebben nincs is vita keleti szomszédunk mérvadó politikai köreiben. S miután az unió egészében sem az értékek, hanem elsősorban az érdekek vezérlik a politikát, az Európai Néppárt frakciójának többsége a tekintélyes létszámú bukaresti testvérpárt véleményére figyel minden Romániáról szóló kérdésben. Hisz mindenki számára jól jöhet majd a viszonttámogatás a románoktól. A kérdés korántsem dőlt még el, de félő, a magyar lobbi kevés lesz Tőkés László néppárti belépőjéhez. Márpedig a református püspök „helyzetbe hozása” feltétlen magyar nemzeti érdek, épp az általa képviselt célok miatt.
Bár a napnál világosabb, hogy Tőkés egy erőteljes magyar–román érdekütközés középpontjába került, most is akadt olyan magyar megnyilatkozás, amely kicsinyes belpolitikai áskálódáshoz talált terepet az ügy kapcsán. A szocialista Tabajdi Csaba egy múlt heti közleményben gyakorlatilag Orbán Viktor (és Traian Basescu román elnök) nyakába igyekszik varrni a püspök frakciótagságának ügyét, mondván, a Fidesznek nincs elegendő befolyása az Európai Néppártban. A hazug és szánalmasan kisstílű ütés valójában csak arra jó, hogy a román érdeket védő álláspontot erősítse. Egyszerűsítve a kérdést, Tabajdi szerint a megelőlegezett kudarcért Orbán a hibás, nem a román demokrata párti politikusok. Ráadásul a képmutató nyilatkozat Tőkést félti, amiért úgymond hozzá méltatlan az, ami most az Európai Parlamentben történik. Mondja ezt az a Tabajdi, aki az EP-választások előtt a szocialisták nevében azt nyilatkozta, hogy „ha Tőkés László normálisan, az európai normáknak megfelelően politizál (…), vele is hajlandók vagyunk együttműködni”. Értsd, a püspök eddig abnormálisan politizált, ha pedig megjön a józan esze, akkor egy asztalhoz ülhet az MSZP derék posztkommunistáival. Ezt egyébként még a romániai EP-választások előtt mondta a szocialista politikus, amikor pártja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mellett kampányolt, Orbán Viktor pedig az erdélyi magyar képviselet meghiúsítójaként szerepelt a balliberális médiában az „esélytelen” református püspök melletti kiállása miatt.
A határon túli magyarokat érintő kérdésekben eddig jól működött a pártokon átívelő brüsszeli magyar együttműködés, bár az RMDSZ és a felvidéki Magyar Koalíció Pártja néppárti tagságából adódóan az igazi érdekérvényesítés a jobbközép erőket tömörítő frakcióban történt. Tabajdi révén az Orbán-fóbia vezérelte baloldal ezúttal Brüsszelben is a magyar érdek ellen fordult.