A tél pírja az Orfűi-tavon

Külön szeletet kanyarít le a természetből az Orfűi-tó vidéke, ahová a hűvösebb napok miatt gyalog kirándulunk, bár biciklivel az igazi. Pécsnek háttal, toronyiránt (egy letűnt kor vívmányának köszönhetően, ez most a tévétorony) átvágunk a Mecsek tölgy- és bükkerdején. Az erős kapaszkodó egészen Lapisig tart, utána azonban lecsurgunk addig a völgyig, ahol öt ősi település, Orfű, Mecsekrákos, Bános, Mecsekszakál és Tekeres alkot – immár harmincéves egymásra hangolódás után – egységet. Magunk mögött egy legfeljebb tizenöt kilométeres nyomot hagyunk, az utolsó meredek lejtő és a kertek kutyáinak üdvözlése kellőképp feledteti a távolságot.
Pécs felől érkezve a három tó láncára felfűzött tavak közül az orfűi csillan fel elsőként. A sorban ez a legmesterkéltebb is egyben: nyáron inkább sültkrumpli-aromás, mint házi kolbászos, igazi nagybetűs STRAND. Most azonban csak néhány száraz gally sütkérezik a partján.
A Pécsi-tó a nyári szezonban a horgászok, szörfösök, úszók és lubickolók tanyája. Télen viszont pont azért szeretjük, mert csendes, nyugodt. A néprajzkutatóról elnevezett Herman Ottó-tó a természet által alaposan benőtt Kiskertek tájegység sarkában ül meg, a túrázós kedvhez ez a leginkább illeszkedő vize a vidéknek. Itt az igazi a sárral, bozóttal, erdei illatokkal kísért séta.
A tó szomszédságában fekszik Tekeres, ahol polgári és felújított parasztházak váltakoznak, mindegyik portán más-más történettel csalogatva a szemeket. Sok tehetősebb pécsi költözött ki az egyutcás falu jobb és bal partjára, megelégelve a városban dúló örökös eszmei harcot. Mások a tó keleti oldalának budáni-hegyi lankáit kedvelik, tömérdek a hétvégi ház itt, amely bár most üresen áll, lassacskán otthonná válik, ahogy a tulajdonosok kora engedi a Pécstől távolabbi életet.
A nagy tó körül körbe a gerincen, a Balázs-erdőn át kirándulunk, Parag szőlőt, Égetett szállást érintve, de a Kalap-hegynél a közeli Abaliget irányába – ahol cseppkőbarlang is van – elkanyarodunk nyugatnak. Mivel az idő még nem ereszkedett meg eléggé, a védett hóvirág bólogató fejében gyönyörködhetünk, viszont tavasszal erre végeláthatatlan medvehagymaerdő bújik ki a földből, amelyet a szalonnás hideg vacsora mellé salátának rendelt a Mecsek.
Bár az időnk fogytán, érdemes visszatérni Orfűre barlangászni, délre húzódik a Szuadó-völgy, ahol a Vízfő-forrás vízgyűjtőjéhez barlanghálózat is tartozik.
Orfű hangulatát leginkább a tél és a tavasz találkozásakor a Pécsi-tó adja számomra: amikor kileheli a nappal fáradalmait, s a víztükör felett felhőket ereget az éjszakába.

Információk. Olcsó szállást találhatunk a Sárkány kulcsosházban, napi ezer forintért elalhatunk a cserépkályha melegében. A kényelmet szomjazók pedig a Tekeresi Turistaházban is otthonra találhatnak akár egy hétvégére is. Infó: www. aita.shp.hu és www.orfu-turistahaz.hu. Vagy www.kulcsoshaz.hu.