A Tesco-jelenség

Szeptember óta ötször érdemelt ki több millió forintos bírságot különféle törvénysértések miatt a brit érdekeltségű Tesco multiáruházlánc. Ezzel a cég toronymagasan vezeti a feketelistát. Szakértők szerint a rendszeres hatósági büntetések – 2000 óta 226 millió forint (csak a Gazdasági Versenyhivatal jóvoltából) – kifizetése nem fékezi meg a csibészkedéseket, a multik ugyanis forgalmukba belekalkulálják ezt az összeget. Leginkább a lejárt minőségű, sérült csomagolású termékek árusításáért, a helytelen tárolásért, az árfeltüntetés hiányosságaiért, a vásárlók megkárosításáért kapják a büntetéseket. Ha például a polcon akciósként feltüntetett termék a pénztárnál már magasabb áron szerepel, az sokaknak fel sem tűnik. Csak akkor bukik le a kereskedő, ha ellenőr markába kerül. A legnagyobb baj mégis az, hogy a lakosság sincs tisztában azzal, hová tért be vásárolni, mi mindent etetnek meg vele. A Tescónál kisebb vállalkozások nem engedhetnek meg maguknak ilyen, gyakran szándékos baklövést. A Tesco számos hatóság nyilvános feketelistáján is gyakori szereplő. A láncot már többször megbüntette az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség. Ők azonban fütyülnek rá, úgy érzik, megengedhetik maguknak. Zala megyében például csak tavaly hatvanegymillió forintnyi bírságot szabtak ki. Egy évvel korábban ötvenkettőt…
Nem tartozik szorosan ide, de olvasom az újságban, hogy naponta 274 kis- és középvállalkozás szűnt meg csak tavaly. Kisebb cégekről van szó, akik nem engedhetnek meg maguknak annyi galádságot, mint például a Tesco. Adóterheik folyamatosan nőnek, fizetésképtelenné válnak, és lehúzzák a rolót. Csak nagyban érdemes jogszabályokat megszegni, vásárlókat megkárosítani. Valószínűleg ez a levonható tanulság.