Borisz Tadics nyerte az elnökválasztást?

Szerbiában tegnap megtartották az elnökválasztás második fordulóját. A polgárok az első választási menet két legjobb eredményt elérő jelöltjére, a radikális párti Tomiszlav Nikolicsra és a demokrata Borisz Tadicsra adhatták voksukat. Az első részeredmények szerint – az utolsó közvélemény-kutatásokban jelzetteknek megfelelően – a jelenlegi államfő, Tadics minimális győzelmet aratott a szavazatok 51,9 százalékának megszerzésével.

A részvételi arány igen magas, hatvan százalékot is meghaladó volt, túlszárnyalta a két héttel korábbi, első választási fordulóban tapasztalt, ugyancsak meglepően nagy választási kedvet. Szintén igen nagy nemzetközi érdeklődés nyilvánult meg az államfőválasztás iránt. Elemzők szerint ugyanis Szerbia további sorsa részben a megválasztott elnök személyétől függ. Ezért, mint az első menetben is, nagyszámú tudósító kísérte figyelemmel az utolsó pillanatig bizonytalan kimenetelű választást. Egyes helyzetismerők tartanak attól, hogy a két táborra szakadt Szerbia „vesztes” fele nehezen viseli majd el a vereséget, ami külön feszültségeket gerjeszt az amúgy is több súlyos problémával – köztük a legkomolyabbal: a koszovói kérdéssel – küszködő Szerbiában.
A szavazás mindenesetre rendben lezajlott, sem nagyobb szabálytalanságot, sem kirívóbb incidenst nem jegyeztek fel a hazai és a külföldi megfigyelők.
*
A mintegy 8,5 ezer választóhelyet reggel hétkor nyitották meg, s este nyolcig lehetett szavazni azzal, hogy akit a szavazóhelyen talált a nyolc óra, annak még lehetővé tették a voksolást. A Köztársasági Választási Bizottság adatai szerint 6,72 millió polgár neve szerepelt a választók jegyzékén, többen mint az első fordulóban. Közben ugyanis több ezer polgár kérelmére kiigazították a listát. A választási bizottság az alkotmány rendelkezése szerint legkésőbb február 7-ig köteles közzétenni az elnökválasztások hivatalos végeredményét.
A két elnökjelölt Belgrádban adta le voksát délelőtt tízkor, szinte ugyanabban az időben, csak más szavazóhelyen. Nikolics felesége, fia és menye társaságában érkezett, Tadicsot a lánya, az anyja és a felesége kísérte.
Koszovóban ezúttal is csak a szerbek vettek részt a választásokon. Az albánság már huzamosabb ideje bojkottálja a Belgrád által megrendezett választásokat, nevük már nem is szerepel a választói névjegyzéken, tehát már nem is szavazhatnának. A koszovói listán 114 ezer név volt, nagyjából ennyi szavazásra jogosult szerb él a tartományban. Koszovóban egyébként nyugalom volt a választások napján. A Koszovói Rendőri Szolgálat közölte, ezúttal nem is tettek külön biztonsági intézkedéseket, de ha szükség mutatkozott volna, készek lettek volna a beavatkozásra. Amire azonban alaposan felkészülnek – mind az UNMIK-rendőrség, mind a KFOR –, az a függetlenség kikiáltásának a napja, akkorra ugyanis nem zárhatók ki az incidensek.
A vajdasági magyarok – összhangban a Magyar Koalíció felhívásával – a demokrata párti jelöltet támogatták. A tartomány többi kisebbsége ugyancsak. A szerbség pedig ugyanúgy, mint mindenütt másutt Szerbiában, megoszlott a két jelölt között. A külföldön élő szerbek is voksolhattak. Több mint harminc országban szervezték meg a véleménynyilvánítást. A legtöbben Montenegróban és Németországban szavaztak.
A szerb elnök megbízatása öt évre szól. Az alkotmány egyébként nem ruházza fel fontos hatáskörökkel az államfőt, a tényleges hatalom a kormány kezében összpontosul.