Botrány az uniós programoknál

Egyetlenegy támogatási kérelmet sem küldtek ki Brüsszelbe azokból a nagy programokból, amelyeket jelentős médiafelhajtás közepette fogadott el tavaly nyáron, illetve októberben a kormány. Lapunk érdeklődésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél elismerték a késés tényét.

Nem küldtük ki a támogatási kérelmeket, mert a projektgazdáknak a nagy programok előkészítése hosszabb időt vesz igénybe, mint kivitelezésük – ismerte el lapunknak a Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter felügyelte Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A tavaly júliusban, illetve októberben kormányszinten elfogadott programok késése több szempontból is káros. Egyrészt ebbe a körbe tartoznak a legnagyobb, 13 milliárd forint feletti beruházások, illetve a környezetvédelmi programoknál a 6,5 milliárdos támogatást meghaladók, melyek jelentős infrastrukturális fejlesztéseket tennének lehetővé az országnak. Másrészt a nagy uniós programok esetében az Európai Bizottság hoz végleges döntést a magyar kormány javaslata alapján, brüsszeli felhatalmazás hiányában nem indítható el a hazai közbeszerzési eljárás, nem köthetők meg a szerződések a kivitelezőkkel.
*
Lantos Gabriella, az NFÜ munkatársa lapunknak nyilatkozva elmondta: a kérdésről a kormány e hónapban tart értékelést, ezután lehet a támogatási kérelmeket kiküldeni. A brüsszeli döntések menetrendjét ismerő szakértők szerint így a jóváhagyásra előreláthatólag csak a nyár elején lesz alkalom, és majd ezután lehet kiírni a tendereket. Pozitív forgatókönyv esetén tehát ősszel hirdethetnek eredményt, és – ha az eljárásokat nem támadják meg a vesztesek – akkor is csak az év utolsó negyedében kezdődhetnek el a beruházások. Útépítések esetén az érdemi munkavégzés tehát nagy valószínűséggel 2009-re tolódik át.
A nagy programok kiválasztását már eddig is sok kritika érte, elsősorban a nyílt pályáztatás mellőzése miatt. Az NFÜ indoklása szerint a több száz milliárd forintos uniós támogatásokról szóló egyedi döntésekre ebben a formában azért volt szükség, mert stratégiai fontosságú beruházási elképzelésekről van szó, és „a fejlesztési célokhoz való illeszkedést kell mérlegelni”. A komolyabb nagyságrendű programokra azonban csak a kormánypárti fölénnyel rendelkező regionális fejlesztési tanácsok, a kabinethez tartozó NFÜ, illetve a szaktárcák tehettek javaslatot. Az NFÜ honlapjának állítása szerint ennek ellenére is „átlátható, tiszta és szakmai elbírálás” született a hét plusz két évre szóló uniós források felhasználásáról.
– Az ügyben a legelső botrány az volt, hogy a kormány gyakorlatilag monopolizálta a kiemelt és nagy uniós programok kiválasztását – mondta lapunknak Nógrádi Zoltán. A Fidesz szakpolitikusa rámutatott: a 2004-es és 2005-ös költségvetésekben csaknem harmincmilliárd forintot különítettek el a jelentősebb beruházások előkészítésére, pontosan azért, hogy minél hamarabb beadhassuk őket Brüsszelnek. A nagyobb tervekből később úgynevezett zászlóshajó-programokat hozott létre a kormány, amelyek – egyetlen kivétellel – mind elbuktak.
A most elismert késések azért is károsak, mert – ahogy azt maga az NFÜ is alátámasztja – a Budapest-központú hazai közúthálózat hoszszadalmassá és nehézkessé teszi a vidéki térségek egy részének megközelítését. A hazánkban futó autópályák hossza mindössze 40 százaléka a régebbi uniós tagállamok átlagának, a gyorsforgalmiút-hálózat kiépítettsége pedig mindössze 47 százalékos. Emellett a településeket elkerülő utakra is égetően nagy szükség volna az ott lakók életminőségének javítása miatt.