Eltűnt kétbillió forint

Vizsgálja az Állami Számvevőszék (ÁSZ), hogy a MÁV megfelelően gazdálkodott-e a kezelésében levő állami vagyonnal. A vasúthatóság elnöke szerint 1993 és 2006 között a vasúttársaság 2000 milliárd forintos tőkevesztést szenvedett el, és ezek az adatok az ÁSZ-tól származnak.

Feljelentett magánvasutak? A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellcsoportjának vizsgálata mögött – amit a Magyar Vasúti Egyesülés tagjai és a MÁV ellen indított kartellgyanú miatt – egyre többen a vasúti hivatalt vélik felfedezni. Ezt a Heti Válasz közölte. Ha igazak a feltételezések, hogy a versenyhatósági vizsgálódás a MVH kezdeményezésére indult meg, akkor minden korábbinál élesebb harc bontakozik ki a szektor szereplői között. Az viszont más kérdés, hogy ha a GVH végül nem talál kartellezésre utaló nyomot a vasutaknál, akkor a híresztelések nem szállnak-e vissza az MVH elnökének fejére. Egyébként egy korábbi GVH-vizsgálat eredményét – amelyben erőfölénnyel való visszaélés miatt marasztalta el a MÁV-ot – a bíróság jóváhagyta, s a vasúttársaságot a bírság megfizetésére kötelezte.

Vizsgálatot indított az Állami Számvevőszék tavaly októberben a vasúti közlekedés korszerűsítésével kapcsolatban. Ennek során a számvevők azt vizsgálják, hogy a vasúti közlekedés korszerűsítése hogyan valósult meg eddig, a MÁV Zrt. a kezelésében lévő vagyonnal megfelelően gazdálkodott-e, valamint hogy az elmúlt időszakban folyósított állami források felhasználásánál, illetve a vasút átszervezésére tett előkészületeknél miként vették figyelembe az Európai Unió követelményeit. Az ÁSZ szerint fontos nemzetgazdasági kérdés, hogy a fejlődési lehetőségeket a meglévő vállalkozói vasút hogyan használta ki, a korszerűsítés során a fő- és mellékvonalak fejlesztése harmonikusan valósult-e meg. Az ÁSZ jelentését májusban tárgyalja meg a számvevőszék elnöksége, ám a jelentés tartalmáról a szervezet sajtótitkára érdeklődésünkre nem kívánt részleteket elmondani. A MÁV Zrt. vagyonvesztése 1993 és 2006 között mai árakon meghaladja a kétbillió, azaz kétezermilliárd forintot. Ez az összeg a tőkepótló rendkívüli támogatások, illetve az elvesztett tőke összegeként értendő – mondta el Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal elnöke egy lapinterjúban. Kérdésünkre – honnan származik ez az adat – az elnök közölte, hogy az Állami Számvevőszék több jelentésben vizsgálta a magyar vasúttársaság tőkevesztését, ezekből a jelentésekből jutott a Magyar Vasúti Hivatal (MVH) a fenti eredményre. Antal azt is elmondta, hogy az MVH ismeri az ÁSZ jelenleg folyó vizsgálatát ahhoz a vasúthatóság is eljuttatta a maga észrevételeit, számításait.
Kérdésünkre, vajon hová lett a kétbillió forintnyi összeg, Antal Dániel azt válaszolta, hogy ezt ma már, visszamenőleg szinte reménytelen kideríteni. A Postabank példája mutatja, vélekedett a MVH elnöke, hogy büntetőjogi eszközökkel utólag rendkívül nehéz a nyomára jutni a pénznek, és még reménytelenebb a felelőst megtalálni.
Ennél fontosabbnak vélte, hogy a jelenlegi fejlesztések nem megfelelő szakmai keretben zajlanak a MÁV-nál, a rendelkezésre álló uniós pénzeket nem a legfontosabb, a legszükségesebb és a legjobb célokra költik el. A MÁV nem használta ki teljeskörűen azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek az uniós támogatások felhasználása során adódtak. Ezért a vasúti hivatal vizsgálódik a fejlesztési pénzek felhasználása tárgyában, és javaslatokat tesz a jobb tervezésre is.