Két és fél évvel ezelőtt nagy reményekkel, a feketegazdaság kifehérítésének céljával vezette be a Gyurcsány-kormány az eredetileg mezőgazdasági idénymunkásoknak kitalált alkalmi munkavállalói könyvet kiváltó kék könyvet, amelybe közteherjegy ragasztásával egészségügyi ellátásra is jogosult a használója, és a nyugdíjba is beleszámít. Csizmár Gábor (MSZP) munkaügyi miniszter akkor azt nyilatkozta: azt akarják elérni, hogy minél több ember dolgozhasson legálisan, olyan módon, hogy a munkáltató közteherjegy formájában befizeti utána a járulékokat. A Fidesz akkor arra figyelmeztetett, hogy a kormánynak inkább munkahelyeket kellene teremtenie és figyelembe venni a legnagyobb ellenzéki párt munkahelybarát adócsomagját. A magyar munkáltatók és munkavállalók ugyanis gyorsan fölfedezték a kék könyv előnyeit – állapította meg szombaton a Népszabadság. A lap szerint a kék könyvet nem egészen arra használják, amire kitalálták, mivel „a dokumentum olyan foglalkoztatási formát tesz lehetővé, ami egyszerűbb ügyintézést és kisebb járulékos terhet von maga után”.
Bár a jogszabály szerint egy évben egy munkáltatónál csak kilencven napot lehet dolgozni, az a helyzet alakult ki, hogy gyakorlatilag az „idénymunkások” egész évben ugyanannál a munkáltatónál dolgoznak. S mivel mindkét félnek hasonlók az érdekeik – a kevesebb adó és járulék fizetése –, a jogszabályt úgy cselezik ki, hogy nem ragasztanak be mindennap közteherjegyet, vagy egyszerűen nem tartják maguknál a könyvecskét (igaz, munkaügyi ellenőrzés esetén a munkáltató ekkor bírságra számíthat). Így mára már ötszázezer kék könyvet tartanak nyilván, s jószerével minden ágazatban – az építőipartól a vendéglátóiparon át az őrző-védőkig – előfordul, hogy azzal alkalmazzák a munkavállalókat. Az ellenőrzések jelentős részénél találtak szabálytalanságokat, köztük ötletszerű beírásokat az alkalmazottak kék könyveibe.
Kapu Tibor: Mi, magyarok szerencsések vagyunk, hazánkat körülhatárolják a Kárpátok, így nagyon jól látható fentről
