Káosszal nyit a gázpiac is?

Legkorábban 2009. január 1-jén szabadna megnyitni teljesen a gázpiacot – vélekedik az Ipari Energiafogyasztók Fóruma. A szervezet szerint sem a fogyasztóknak, sem pedig a szakminisztériumnak nem lesz elég ideje az átállásra, ha az – a tervek szerint – július 1-jén bekövetkezik. A szakmai szövetség szerint a 2007–2020 közötti energetikai koncepció végrehajtása ellátási nehézségekhez is vezethet. Ennek tervezetét ma tárgyalja a parlament.

Ideiglenesen káoszt okozott az árampiac nyitása a villamosenergia-iparban, ezt el kell kerülni a gázpiac liberalizációjánál – indokolta Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának (IEF) elnöke, hogy miért javasolják a gazdasági minisztériumnak, halassza a jövő év első napjára a teljes nyitást.
A földgázellátásról szóló törvényt holnap tárgyalja és engedheti általános vitára az Országgyűlés gazdasági bizottsága, és várhatóan legkorábban március végén vagy április elején tarthat róla zárószavazást a parlament. Ez azt jelentené, hogy nagyjából két és fél hónap maradna arra, hogy a tervezetben szereplő céldátumig, július 1-jéig megszülessen az összes kormány- és miniszteri szintű rendelet, illetve a gázszolgáltatók is fel tudjanak készülni a változásra. De ugyanígy igaz ez a kisfogyasztókra és a lakosságra is, akik a törvény életbe lépésétől számítva kikerülnek a közüzem kötelékéből, ami átalakul egyetemes szolgáltatássá. Az óránként 20 köbméternél több gázt felhasználók viszont a szabad piacra szorulnak.
Szaniszló Mihály szerint ennyi idő alatt fizikai képtelenség felkészülni a váltásra. Mint ismeretes, a villamosenergia-törvényt tavaly júliusban hirdette ki a köztársasági elnök, hatályba viszont csak ez év január 1-jén lépett a szabályozás. A rendelkezésre álló öt hónap azonban mégsem bizonyult elégnek a viszonyok teljes tisztázásához, mivel az utolsó és legfontosabb rendeleteket csak december 27-én hozta meg a gazdasági miniszter, amivel jókora káosz keletkezett a piaci szereplőknél.
A földgáztörvény tervezete kész volt már azelőtt, hogy az annak alapjául szolgáló 2007–2020-as időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepciót elfogadta volna a parlament – ahogy az korábban a villanytörvénynél is megtörtént. Az IEF bírálatot fogalmazott meg az energiaterv kapcsán is – akárcsak más szakmai szervezetek –, elsősorban azért, mert a T. Ház által ma tárgyalandó dokumentum kitűzései nincsenek összhangban a valós helyzettel. Egyfelől a stratégia megfogalmazza, hogy a piacnyitásból származó haszonnak a fogyasztókhoz kell eljutnia, miközben az IEF szerint ez jelenleg a szolgáltatócégeknél csapódik le. Mint ahogy az elnök fogalmazott, nem a fogyasztó választ szolgáltatót, hanem fordítva. Másfelől Szaniszló Mihály arra figyelmeztetett: ha Magyarország betartja az unió felé vállalt szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, az akár energiaellátási nehézségeket is okozhat.