Kényszerelvonók reneszánsza?

Kemény fellépéssel fenyegeti az alkoholistákat és a kábítószerfüggőket Oroszországban a stabilitást, rendet, az életszínvonal és az átlagéletkor emelését, a humán befektetések növelését zászlajára tűző hatalom. Így nemrégiben látott napvilágot az az ősztől életbe léptetendő tervezet, amely szerint a moszkvai felsőoktatási intézmények nagy részéből kizárnák a drogfüggő diákokat. Ezzel igyekeznének megakadályozni, hogy instabil egyének kerüljenek bizonyos szakterületekre, fokozva a kockázatot. A társadalom részéről pozitív fogadtatásban részesült elképzelések ellen azonnal tiltakoztak a jogvédők, mint ahogy a törvényesség és a hatékonyság szempontjából megalapozatlannak tartják a kábítószerfüggők és alkoholisták kényszergyógykezelésének visszaállítását is.
A felsőház köreiben megfogalmazódott elképzelés támogatói közé tartozik a szövetségi tanács elnöke, Szergej Mironov, az országos tisztiorvos, Gennagyij Oniscsenko, s a minap csatlakozott hozzájuk Vlagyimir Pronyin, Moszkva rendőrfőkapitánya is. A kényszerelvonás intézményéről intézkedő, akkor húsz éve hatályban lévő, 1994-ben kiiktatott törvény visszaállítása mellett érvelők azzal támasztják alá törekvésüket, hogy a bíróságok előtt jelenleg 300 ezer olyan erőszakos cselekménnyel foglalkozó ügy van, amelyik közvetlenül e szenvedélybetegségekkel hozható összefüggésbe. A főkapitány szerint elsősorban ez a kiváltó oka a családon belüli erőszakos cselekményeknek és a verekedések túlnyomó részének, nem beszélve a közlekedési bűncselekményekről. Pronyin a cári időszak gyakorlatát példának felhozva elrettentésül azt is felveti, hogy az ittas vezetők képét egyfajta szégyentablón közöljék a moszkvai lapok.
A kényszerelvonás intézménye a világ legtöbb országában működik, így Svédországban, Olaszországban vagy Németországban az alkoholistákat – bírósági döntés alapján – speciális központokban kezelik.