Koszovó kikiáltotta függetlenségét

Szerbia soha nem ismeri el Koszovót – ezt a szerb politika teljes spektrumán átívelő konszenzust visszhangozta tegnap minden vezető belgrádi politikus. Vojiszlav Kostunica miniszterelnök szerint az EU behódolt a jogtipró Egyesült Államok előtt.

Új állam született. A koszovói parlament közfelkiáltással elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot, amelyet Hasim Taqi miniszterelnök olvasott fel a parlament rendkívüli ülésén. Ezzel az eddig formálisan Szerbiához tartozó tartomány végérvényesen a függetlenség útjára lépett, maga mögött hagyva a véres múltat. A nyilatkozat elfogadása előtt Taqi indokolta meg az előterjesztést. Beszédében hangsúlyozta, hogy Koszovó szabad, demokratikus és multietnikus állam lesz, amely tiszteletben tartja a kisebbségek jogait, szavatolja kisebbségi közösségek fejlődését. A koszovói miniszterelnök azt mondta, hogy Koszovó jó kapcsolatokra törekszik a szomszédos országokkal – ezek közül név szerint Szerbiát említette.
A parlamenti ülést közvetítette a koszovói televízió, ennek ellenére az épület előtt hatalmas tömeg gyűlt össze, és még kivetítő sem volt.
Koszovóban már egy nappal a függetlenségi nyilatkozat elfogadása előtt megkezdődött a függetlenség köszöntése. Feldíszítették a falvakat és a városokat: az utak mentén és az épületeken a függetlenséget köszöntő feliratok jelentek meg: Gezuar pavaresia!, vagyis Boldog függetlenséget! – olvasható még ma is szinte bárhol, amerre a szem tekint. A zászlóerdőt a vörös mezőben megjelenített fekete sas dominálta, de gyakori volt az amerikai, a brit és a német zászló is. Az albánok hálásak a Nyugatnak, mindenekelőtt az Egyesült Államoknak, amiért lehetővé tette a tartomány megszabadulását Szerbiától, itt ugyanis így tekintenek a függetlenségre.
Este Kosovska Mitrovica városban, ahol egy tömbben jelentős szerb kisebbség él, kézigránátokat hajítottak az EU és ENSZ irodájára.
*
Vasárnap Koszovóban az albán felvonulók egyes csoportjai már nemcsak a szabadságot ünnepelték, hanem a szerbek ellen korábban fegyverekkel küzdő, de a mára már feloszlatott Koszovói Felszabadítási Hadsereget, az UCK-t, és a fegyveres alakulat volt vezetőjét, Hasim Taqit is éltették. Ez jól jelzi, hogy a békés ellenállás útját választó Ibrahim Rugova halála után a jelenlegi miniszterelnök válik a koszovói függetlenség szimbólumává.
Pristinában a függetlenséget ünneplő albánok szombaton este és vasárnap hajnalban valóságos „függetlenségi mámorban” úsztak: a város központjában többórás tülköléssel, kiáltozással, énekléssel és petárdázással köszöntötték a függetlenség napjának felvirradását. A forgatagban a fekete sasos zászlók mellett sok amerikai zászlót is lobogtatott a csípős hideget hozó északi szél. Az ünneplést kezdetben az sem gátolta, hogy sűrű pelyhekben kezdett hullani a hó. A kitartó hóesés azonban megtörte a kavalkád átázott résztvevőit, akik a hajnalig nyitva tartó vendéglőkben kerestek menedéket, ahol sörrel vagy borral éltették a függetlenséget.
A sör és a bor vasárnap délelőtt tovább folyt a város főutcáján megjelenő árusok asztalainál. A koszovói albánok mozlimok ugyan, de nem vagy csak alig tartják be a szigorú vallási normákat, ezért nem tekintik égbekiáltó bűnnek az alkoholfogyasztást, főleg kivételes alkalmakkor, amilyennek a mostani méltán tekinthető.