Leépülőben az állattenyésztés

Továbbra is adós a magyar állattenyésztés helyzetének rendezésével az agrárkormányzat. A zsugorodás tovább tart: különösen a sertésnél és a baromfinál jelez kiugró állománycsökkenést a legfrissebb statisztika. Szakértők szerint ez még nem a gödör alja.

A drámaian megugró takarmányköltségek következményeit tükrözi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap kiadott gyorsjelentése a tavaly december elsején mért hazai állatállományról. Másfél évig tartó helyben járás után például a lélektaninak tekinthető négymilliós határ alá esett a sertésállomány. A 3,9 milliós létszám a hízóknál a tavaly augusztus elsejei összeírás óta 260 ezres csökkenést jelez. A tyúkféléknél – elsősorban a brojlercsirkére kell gondolni – 30 milliós állományt közöl a statisztika, ami a nyári adathoz képest 5,2 millióval kevesebbet jelent. A visszaesés mértékét jelzi e szárnyasoknál az is, hogy a tyúkfélékből 2006 augusztusában még 37,455 millió egyed szerepelt a KSH kimutatásaiban. A libatartók ennél is nagyobb veszteségeken mentek át: tavalyelőtt nyáron még 3,112 millió jószágot jelzett a statisztikai hivatal, ez az állomány tavaly decemberre mindössze 1,8 millióra zuhant. Az utolsó egy évben 888 ezres volt a csökkenés.
Ez még nem a gödör alja, a két állattenyésztő ágazatban tovább tart az állomány apadása – jelentette ki lapunknak Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. mezőgazdasági és élelmiszer-ipari tanácsadási üzletágának igazgatója. A sertéslétszám ismételt csökkenése a szakember szerint egyértelműen a hizlalási költségek megugrásának köszönhető. A tavalyi, új termésű gabonák ára csaknem hatvan százalékkal emelkedett, a takarmányozásban főszerepet játszó kukorica drágulása egy év alatt elérte a száz százalékot is. Ehhez járultak hozzá az emelkedő energiakiadások és az olcsó import térnyerése, ami mostanra valamicskét alábbhagyott. A sertések felvásárlási árai ezzel szemben szinte alig mozdultak felfelé, a termelők szerint kilónként száz forint volt a veszteség. A KSH tavaly novemberi – e tárgyban legutóbbi – felmérése is megállapítja: míg a növényi termékek árai csaknem negyven százalékkal emelkedtek 2007 első tizenegy hónapjában, az állati termékeknél csak ennek töredéke, 2,6 százalékos volt a drágulás.
A baromfitartás mélyrepülése már régebb ideje tart, még mindig érzik a tenyésztők a madárinfluenza megjelenésének hatását – állapította meg Fórián Zoltán. A szakember szerint a keltetőtől a feldolgozókig teljessé vált az ágazatban az elbizonytalanodás. Ehhez társultak tavaly ősszel a megugró takarmányárak és a növekvő import, aminek köszönhetően a Baromfi Terméktanács elnöke szerint decemberre beköszöntött a válság. Bárány László emiatt – egy közelmúltbeli tájékoztatón – ez év nyarára a bolti baromfiárak ötvenszázalékos drágulását jósolta.