Mennyit ér az új szerb útlevél?

Szerbia polgárai márciustól új útlevelet kapnak. Lecserélik ugyanis a régit – a jugoszlávot. A most érvényben levő úti okmányokon még mindig a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság felirat áll, arany betűkkel a sötétkék borítón. Az útlevélen a korábban két tagköztársaságra zsugorodott szövetségi ország címere látható, pedig azóta már Montenegró is elszakadt. Így Jugoszlávia már csak a szerb útleveleken létezik. A tervek szerint az illetékes hatóságok az év végéig befejezik az okmányok cseréjét. A tíz évre szóló új dokumentum már EU-kompatibilis, nehezen lehet majd hamisítani, s lehetővé teszi a számítógépes leolvasást, ami megkönnyíti az útlevél-ellenőrzést a határon, valamint hozzásegít ahhoz, hogy Szerbia rákerüljön a vízummentességi listára. Az új útlevél ugyanis ennek egyik feltétele.
Az egyik legfontosabb újdonság pedig az lesz, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok neve eredetiben – a magyaroké tehát a magyar helyesírás szerint – kerül be az úti okmányba. Ennek feltétele csupán az, hogy kérni kell, illetve hogy az illető neve eredeti formában szerepeljen az anyakönyvben. Ám ha oda annak idején szerbül jegyezték be, akkor csak „névváltoztatással” lehet korrigálni a hibát.
Sokan felteszik ugyanakkor a kérdést, hogy mennyit fog valójában érni az új, sötétpiros útlevél? A mostani ugyanis nem sokat ér, ha nincs benne vízum. Márciusban az új sem hoz semmi újdonságot az utazás szabadságát illetően. Sőt, a külföldi utazások feltételei (ehhez azonban semmi köze nincs az új útlevélnek) még meg is nehezültek. Még az anyaországba is nehezebben jut el a vajdasági magyar, ha egyáltalán próbálkozik. Nem csoda tehát, hogy sokan nem repestek az örömtől – főleg a határ menti övezetekben –, hogy a vajdasági magyar pártok egységesen utasították el a kishatárforgalmi megállapodást Magyarország és Szerbia között. Ezzel gyakorlatilag megfosztották a magyar határtól harminc–ötven kilométerre élő polgárokat attól a lehetőségtől, hogy schengeni vízum nélkül Magyarországra látogassanak. A magyar pártok szerint a megállapodás megosztotta volna a vajdasági magyarokat, hiszen e népesség csaknem fele kiesne a kedvezményezett övezetből. Attól is tartottak, hogy szerbek költöznek a határ menti vidékekre, csak azért, hogy kishatárforgalmi engedélyt igényelhessenek, amivel pedig megbomlana az övezet etnikai összetétele.
Ukrajnában a kishatárforgalmi megállapodást már megkötötték, a rendszer működik az ottani magyarok megelégedésére, mert egyéb reményeik egyelőre nem lehetnek.