Sokesélyes a szuperkedd

Egy nappal az amerikai elnökjelölt-választási folyamat kulcsfontosságú eseménye, az úgynevezett szuperkedd előtt továbbra sincs egyértelmű esélyese a versenyfutásnak sem a republikánus, sem a demokrata oldalon. Az sem kizárt, hogy a várakozásokkal szemben – a kiegyensúlyozott eredmények miatt – holnap még nem lehet de facto győzteseket avatni.

Szoros verseny a szavazókért. A CNN szerint országosan Barack Obama 49 százalékkal a legnépszerűbb demokratajelölt-aspiráns, akit Hillary Clinton 46 százalékkal követ. Öt másik felmérés átlaga ugyan Clintont hozza ki győztesnek 45 százalékkal Obama 43 százaléka előtt, ám különbségük így is a 4,5 százalékos hibahatáron belül van. John McCain ezzel szemben magabiztosan, 44 százalékkal vezet Mitt Romney 29 százalékával szemben. (Z. G.)

Ahogy az egyik előválasztás és jelölőgyűlés követi a másikat, úgy változik az elnökjelöltségre pályázók kampányának lendülete – az aspiráló politikusok teljesítménye mellett ez a „lelki” tényező is a hosszadalmas amerikai elnökválasztási folyamat sajátja. Egy győzelem javít a jelölt népszerűségén, növeli esélyeit a következő megmérettetésen, a kérdés csak az, hogy ki tudja-e használni a lehetőséget. Az amerikai elnökválasztások története azt mutatja, hogy javarészt igen, így az egymásra épülő győzelmek nyomán a szuperkedden általában már lehet győztest avatni: a több mint húsz államban megrendezésre kerülő előválasztások és jelölőgyűlések nyomán annyi küldött sorsa dől el, hogy nyilvánvalóvá válik a jelölt személye is, jóval a hivatalosan döntő párkongresszusok (augusztus–szeptember) előtt.
Sok jel azonban arra mutat arra, hogy 2008 nem ilyen év lesz. A demokratáknál az előválasztási szezon kezdetét egyértelműen Barack Obama lovagolta meg jobban, amivel befogta az országosan behozhatatlannak tűnő előnnyel csatába induló vetélytársát Hillary Clintont. A kenyai származású illinoisi szenátor eddig több esküt tett küldöttet szerzett New York-i riválisánál, bár az is tény, hogy a volt first ladynek a jelenlegi helyzet szerint több úgynevezett szuperdelegáltja van, azaz olyan küldöttje, akik a jelöltválasztáson az előválasztási eredményektől függetlenül szavazhatnak majd. A demokrata konvención 4049 delegált teszi le voksát, így az a pályázó, aki megszerzi 2025 támogatását, győztesnek tekinthető. A ma zajló „szuperkedden” 1681 delegált sorsa dől el, ami a korábbiakkal együtt szám szerint még nem elégséges a győzelemhez, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a vesztesnek innen nehéz fordítani – a győzelem pszichés hatását szinte lehetetlen semlegesítenie. Az egymáshoz közeli népszerűségi adatok azonban arra engednek következtetni, hogy egyikük sem ér el átütő eredményt, így a júniusig hátralévő előválasztások és jelölőgyűlések szavazói bizonytalanok maradnak.
A republikánusoknál épphogy csak egyértelműbb a helyzet. Bár John McCain arizonai szenátor vezető pozíciója megkérdőjelezhetetlen, a legnagyobb lélekszámú államban, Kaliforniában riválisa, Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó népszerűbb. A helyzetet bonyolítja, hogy az olyan államokban, ahol a keresztény konzervatívok aránya magas – például Georgiában –, a harmadik jelölt, Mike Huckabee jó szereplése megnehezítheti a vezető aspiránsok dolgát. A republikánusok kongresszusán szeptemberben 2380 küldött szavaz majd, így 1191 szavazatának biztosítása jelenti a győzelmet. A demokratákkal szemben az egyszerűsíti a képletet, hogy a republikánus előválasztások némelyikén a „győztes mindent visz” rendszer működik az arányos képviselettel ellenében.