Sólyom véleménye változatlan

Sólyom László köztársasági elnök továbbra is fenntartja azon ellenvetések többségét, amelyeket a társadalombiztosítási törvény elfogadásának módja és a jogszabály tartalma alapján a politikai vétó indokaként kifejtett – tudta meg lapunk.

Az alkotmány és az Alkotmánybíróság ezt értelmező 2003-as határozata szerint az államfő köteles aláírni és kihirdetni az egészségbiztosítási pénztárakról február 11-én elfogadott törvényt – közölte kérdésünkre Kumin Ferenc. Hozzátette: a jogszabályt a házelnök tegnapelőtt délután megküldte a köztársasági elnöknek. Sólyom László belpolitikai tanácsadója hangsúlyozta: az államfő alkotmányos kötelezettségének teljesítése nem jelenti azt, hogy a köztársasági elnök egyetért a megszavazott jogszabálylyal. Azt követően ugyanis, hogy a december 17-én elfogadott változatot nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, a képviselők csak kismértékben, részlegesen módosítottak a törvényszövegen. Az elnök emiatt továbbra is fenntartja azon ellenvetések többségét, amelyeket a törvény elfogadásának módja és a jogszabály tartalma alapján a politikai vétó indokaként kifejtett.
Megkérdeztük, a Morvai Krisztina által benyújtott törvényt megerősítő népszavazási kezdeményezés vajon nem ad-e módot az államfőnek arra, hogy később döntsön az aláírásról. Kumin Ferenc azt válaszolta: az elnöki hivatal Morvai megkeresésére már korábban levélben megfogalmazta jogi álláspontját. Erre az esetre is érvényes Sólyom Lászlónak az a nyilatkozata, hogy a sajtóban felbukkanó, szakmailag téves és kalandos jogi elképzelések alkalmasak arra, hogy a laikus közvéleményben megalapozatlan várakozásokat keltsenek. A főosztályvezető leszögezte: az államfő az alkotmány értelmében a jelen esetben csak akkor tagadhatná meg az Országgyűlésben megszavazott törvény aláírását és kihirdetését, ha az Országgyűlés a törvényt népszavazásra bocsátotta volna. A pénztártörvény esetében erről nincs szó, a Ház február 11-én elutasította a Fidesz törvényt megerősítő népszavazási kezdeményezését. Morvai beadványa nyomán szintén nem került sor a népszavazás elrendelésére. Ezek alapján az államfő az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően ki fogja hirdetni a törvényt.