Titkok és szlogenek

Hétfőn este hivatalosan is kezdetét vette a reneszánsz év a Néprajzi Múzeumban. A kultuszminiszter beszámolt arról, a reneszánsz év költségvetése már négymilliárd forintnál tart. Kedden, a magyar kultúra napján Hiller István bejelentette: az oktatásban és a kultúrában nem lesz több megszorítás.

Az egyház nem bojkottál. A katolikus egyház, a különböző sajtóorgánumokban terjesztett hírekkel ellentétben, nem bojkottálja a reneszánsz évét. Ilyen határozatot a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyetlen testülete sem hozott – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Kar sajtóirodája. A templomokban, székesegyházakban, a különböző egyházi gyűjteményekben őrzött reneszánsz alkotások a reneszánsz év alatt is megtekinthetők. A reneszánsz év egyik védnöke Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát. (MTI)

Fanfárszóra vonultak be a jelmezbe öltöztetett táncosok és akrobaták a Néprajzi Múzeum aulájába, a látványosság inkább a televíziós kameráknak kedvezett, mintsem a jelenlévőknek. A terem ugyanis széltében nagyobb, mint hosszában, a VIP-székekre nem sokan fértek, így az épület minden zugában szorongtak a meghívottak. A terem adottságaiból adódóan a fő látványosság a huszonkét méteres panorámavászon lett, amelyen nemcsak az évad imázsfilmjét, hanem minden más eseményt is figyelemmel lehetett követi. Így láthattuk a kultuszminisztert, Hiller Istvánt egy aranyszínben pompázó, gazdag – vagy inkább giccses – mintázattal keretezett tondóban is beszélni, a kör alakú képet egy szárnyait verdeső puttó tartotta. A kultuszminiszter apoteózisát a nagy bejelentéseken túl egy kormányzati szlogen parafrezálása is emlékezetessé tette: a reneszánsz bennünk van.
Némi ízlésről árulkodott viszont, hogy Hiller István nem mindenben követte az est forgatókönyvét, amely a miniszternek megengedte volna azt a humorosnak szánt műbakit, hogy tegyen úgy, mintha véletlenül Szent Ciprián karthágói püspök teológiai műveit tartalmazó kódexbe akarna írni, a Reneszánsz könyv helyett. Inkább újabb bombasztikusnak szánt bejelentést tett: minisztériuma az emlékév kapcsán törvényjavaslatot tesz, hogy az állami beruházások egy százalékával támogassák a kortárs művészetet. Meglehet, hazánkban még több síkvidéki völgyhíd fog épülni, mint képzőművészeti alkotás, bár a kultusztárca jó szándékát a kormányzati dramaturgia szerint általában a Pénzügyminisztérium meg szokta hiúsítani.
Miután kiderült, hogy a reneszánsz év költségvetése már négymilliárd forintnál tart – a programsorozatokra 1,4 milliárd, míg a fejlesztésekre, pályázatokra 2,6 milliárd forint jut –, abban a reményben néztük meg a közszolgálati televízió esti hírműsorának vendégeként a miniszter szereplését, hogy további részleteket is megtudhatunk arról, ezt a pénzt konkrétan mire fordítják. A riporter nem átallott rákérdezni a kultusztárca azon hívószavaira, mit jelent a magyar vidék kultúramodernizációja, kultúrafejlesztése, amelyre 2,6 milliárdot szán a tárca. A miniszter válaszával nem okozott csalódást most sem: arról beszélt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap forrásbázisát kibővítenék, majd némi átvezetéssel sikerült részleteznie a fentebb említett törvényjavaslatot. Ha például épül egy autópálya, akkor abban a régióban lesz majd egy köztéri képzőművészeti alkotás – amennyiben e törvényjavaslatból is lesz valami.
Kedden Hiller Istvánnal újra a Néprajzi Múzeumban találkozhattunk, aki ezúttal a magyar kultúra napjának alkalmából osztott kitüntetéseket és további politikai szlogeneket, de 1,2 milliárd forint sorsa egyelőre rejtély maradt.