Tizenhat hangon szólni

Az elmúlt két hónap két kézilabdás világversenye után tegnap végre tökéletesen bevált a papírforma: a sportági szervezet, a Magyar Kézilabda-szövetség elnöksége Hajdu Jánost nevezte ki a női válogatott szövetségi kapitányává. Megbízatása 2008. augusztus 31-ig, gyakorlatilag a pekingi olimpia végéig szól, feltételezve természetesen, hogy a csapat sikerrel vívja meg a március 28–30-i ötkarikás selejtezőt.

Hajdu János edzői pályafutása legszorosabban az Elektromoshoz kötődik, de 2000–2001-ben kapitánykodott a férfiválogatottnál, összesen hat évet dolgozott az arab világban, megfordult a Szolnok férfi és a Vác női együttesénél, tavaly nyáron beugróként dirigálta a junior lányokat a törökországi Eb-n, egyébként pedig a közelmúltban már a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) szakmai igazgatójaként tevékenykedett. Hosszú távú, nem túl látványos, bűvészmutatványoktól mentes, de alapos és alkotó munkát végzett, ahogy az egy megállapodott, ötvenöt esztendős tanáremberhez illik. Míg aztán tegnap ki nem nevezték az olimpiára, illetve egyelőre az olimpiai selejtezőre készülő női válogatott szövetségi kapitányává.
A Németh András lemondása után kialakult rendkívüli helyzet rendkívüli elnökségi ülés összehívásához vezetett, de az előkészítés a nyúlfarknyi idő ellenére is remekül sikerült, hiszen Hajdu Jánost ellenjelölt híján, egyhangú döntéssel választották meg. E zilált időszakban kifejezetten üdvös, hogy Hajdu nem csak ránézésre a nyugalom szobra, ha felvetődött egyáltalán vele kapcsolatban ellenérv vagy inkább ellenérvecske, az kétféle lehetett: egyrészt karrierje túlnyomó részét férfi együtteseknél töltötte, másrészt talán túlságosan is jó ember. Amikor e két véleménnyel szembesítettük, mindkettőre kapásból megfelelt: „A szövetség szakmai igazgatójaként rálátásom van a teljes női mezőnyre, meg aztán néhány éve Vácon a lánycsapatnál dolgoztam, és ez rengeteg élményt adott. Tény, hogy korbácsot és ostort nem használok, de ettől még a fegyelem a kulcsszó számomra. Mert ha fegyelem van a hétköznapokon és az edzéseken, fegyelem lesz a mérkőzésen is, és ez a siker egyik előfeltétele. Az olimpiai selejtezőig hátralévő idő és a tíznapos felkészülés túl rövid a radikális változtatásokhoz, de az biztos, hogy a keret tizenhat játékosához tizenhat hangszínen kell szólnom. Mert erős egyéniségekkel dolgozom majd együtt, képtelenség őket ugyanúgy kezelni.”
A feladat egyelőre kifejezetten hálás, hiszen a március végi ötkarikás selejtezőn Nimes-ben a házigazda mellett Elefántcsontpart és Ázsia harmadik számú alakulata lesz az ellenfél, e négyesben kell az első kettő között végezni. Laikusok szerint és kis túlzással ez szövetségi kapitány nélkül is kötelező ujjgyakorlat lenne, Hajdu János azonban nemcsak, hogy ott lesz a csapat mellett, hanem február 20-ra stábját is felállítja. Amikor megkérdezték tőle, ebben pszichológus is kap-e helyet, rá jellemző módon reagált: „Elképzelhető. Bár olykor leginkább az edzőnek van szüksége pszichológusra.” Március végén remélhetőleg nem áll elő ez az állapot.