Végleg visszavonul a beteg Fidel Castro

Fidel Castro a Granma kubai pártlap tegnapi számában megjelent levélben bejelentette, a választásokon hiába jelölték képviselőnek is, lemond két eddig viselt tisztségéről, az államtanács elnökségéről és a hadsereg főparancsnokságáról.

Kuba másfél éve betegeskedő és nyilvánosságot kerülő pártvezetője ezzel a levéllel azt tudatta, amit elemzők már régóta sejtenek. Az idősebbik Castro testvér most látta elérkezettnek az időt, hogy a nyilvánossággal is megossza a valószínűleg régóta kidolgozott utódlási terv következő lépését. Bár az elemzők számítottak a most 81 éves Fidel Castro visszavonulására, még mindig sok a homályos pont mind az utód személyével, mind a legnyugatibb kommunista állam követendő politikai irányvonalával kapcsolatban.
George Bush amerikai elnök kifejtette, Castro lemondásával Kubában el kell kezdődnie a demokratikus átmenetnek, amely végül elvezet a szabad és igazságos választásokhoz. A magyar Külügyminisztérium közölte, Magyarország bízik Kuba demokratizálódásában, és a Külügyminisztérium figyelemmel kíséri a kubai sajtóhíreket.
*
A 2006. július 27-én megműtött agg pártvezér ideiglenes jelleggel kinevezte 76 éves öccsét helyettesének, de mivel Raúlból hiányzik a bátyjára jellemző karizma, hattagú, úgynevezett kollektív bizottság is támogatja munkájában. Életkora miatt Raúl sem állhat sokáig a kubai állam és a párt élén, a meghirdetett fiatalítás jegyében feltűnt külügyminiszter, a Comandantéhez hű és most 43 éves Felipe Pérez Roque is szóba jöhet majd mint az egyik lehetséges Castro-utód. Márciusban azonban minden bizonnyal Raúl Castro lép bátyja helyébe az említett két poszton.
Az épp 46 éve tartó amerikai blokád, majd fokozatosan szigorított embargó miatt a szigeten kifejezetten elkeseredett a légkör az egyébként is súlyos gazdasági helyzet további romlása miatt. Ezért a választásokat irányító Raúl a feszültség levezetésére tavaly nyár óta irányított vitákat rendezett a lakosságot foglalkoztató gondokról. (De csak megbízható szakemberek vitázhattak az egyik meglepő vitatémáról, a magántulajdon esetleges bevezetésének hatásairól.) Raúl Castro 2006 decembere óta háromszor is tárgyalást ajánlott a Bush-kormányzatnak, de Washingtonból mindanynyiszor határozott elutasítás volt a válasz. Az amerikai kormányzat nyilván arra számított, hogy valamilyen formában előbb vagy utóbb ki kell törnie az elégedetlenségnek a szigeten, és az se baj, ha közben Castro legfőbb támogatója, Hugo Chávez is vereséget szenved az elnökválasztáson. De az utódlási folyamat a jelek szerint a terv szerint zajlik.
Az őszi elnökválasztásra készülő Egyesült Államok rugalmatlan álláspontjával szemben Kuba számára felértékelődött Spanyolország közvetítő szerepe az Európai Unió képviseletében: Kuba és a jelenlegi baloldali spanyol kormány még Castro betegsége előtt megállapodott egymással a Fidel utáni átmeneti időszakról. A spanyol érdeklődés nem véletlen: a Castro fivérek édesapja Galíciából származott el, Raúl Castro pedig 2005-ben személyesen töltött néhány napot édesapjuk spanyolországi szülőföldjén. A Kuba és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokat tehát két fontos esemény döntően befolyásolja: előbb a március 9-i spanyol általános választások, majd az őszi amerikai elnökválasztás eredménye.